Amikor a fiatal portugál tehetség 2003-ban megérkezett a Manchaster Unitedhoz, Sir Alex Fergusson hezitálás nélkül a 7-es számú mezt választotta neki-melyet előtte George Best, Éric Cantona, és David Beckham viselt. Az elvárás egyértelmű volt, Ronaldo pedig nem okozott csalódást. Cristiano Ronaldo 2008-ban- az angol bajnokság szereplői közül elsőként- elnyerte a FIFA Év Játékosa díját és az Aranylabdát is. A rekordértékű, 94 millió eurós átigazolása után a Real Madridnál töretlenül folytatta gólszerzési sorozatát, miközben a Barcelonában játszó Lionel Messivel való párharca még intenzívebbé vált. Luca Caioli ennek a világsztárnak a történetét meséli el, mind a pályán, mind a pályán kívül, közelről mutatva be a modern labdarúgás egyik legkiemelkedőbb játékosának életét- egy olyan focistáét, aki szinte rögeszmésen és megállíthatatlanul küzd azért, hogy a világ legjobbja legyen.

Gerald Durrell ezt a kéziratát a BBC-ben elhangzott egyik rádiós sorozatának anyagából állította össze. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy angol nyelven eddig nyolc kiadást ért meg. Tőmondatokban egy kis ízelítő a tartalomból: A jasszána esete a kajmánnal – A széptevés mestereitől mi is tanulhatunk, persze csak módjával – A tarkateknősök között „az asszony verve jó” gondolkodásmód az uralkodó. A szabómadár építőművész, a császárpingvin csak kontár – Az útonálló darázs a rovarvilág Harley Street-i specialistája – A törpe selyemmajom a legideálisabb férj. Biztosak vagyunk benne, hogy Durrell ezzel a könyvével is sok-sok kellemes, szórakoztató percet szerez számos hazai rajongójának.

Az emberi tehetség a legfontosabb természeti kincsünk, a kivételes talentumok, a géniuszok pedig a legértékesebb társadalmi tünemények. Különböző tehetség-talentum típusok ismertek. Dr. Czeizel Endre korábban a magyar költögéniuszokat értékelte családfájuk alapján. Most a kiemelkedő tudósi talentum természeti és társadalmi gyökereinek elemzésére vállalkozik a magyar származású Nobel-díjasok családfáinak ismeretében. Jelenleg a Nobel-díj tekinthető a tudósok legnagyobb tekintélyű nemzetközi elismerésének. A tudósok társadalmi értékelésekor számos dilemmával szembesülünk, például azzal, hogy ki tekinthető közülük magyarnak. Eddig 12 magyar származású Nobel-díjast tartottak számon, amit Czeizel dr. vitat. A családfaelemzés alapján ugyanis M. Friedman és C. Gajdusek szüleinek, illetve anyai őseinek magyar származása is bizonyítható.

Ebben a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben. Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze „tévhit” néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.

A pszichológiai szakirodalom régóta nélkülöz egy olyan átfogó jellegű, széles áttekintést nyújtó, elemző művet, amely az ember kockázatvállaló magatartását, és ezzel összefüggésben életminőségének az alakulását helyezi górcső alá.

Szórakoztató visszaemlékezésében John Cleese grandiózus túrára invitálja az olvasót, amely egy álmos angol kisvárosban töltött szerény gyermekéveit, első komikusi kalandjait a Cambridge Egyetemen (későbbi pythonos partnerével, Graham Chapmannel), és persze annak a korszakalkotó komédiáscsapatnak a karrierjét mutatja be, amely világszerte ismertté tette a nevét. Ide-oda csapongva meglepő sztorik és vidám anekdoták között, ez a könyv a szórakoztatóipar egyik legsokoldalúbb alakjának élettörténetét meséli el – mesteri előadás, egy nem kevésbé mesteri előadóművésztől. Cleese-t csak néhány nap választotta el attól, hogy diplomát szerezzen Cambridge-ben, és megkezdje ügyvédi karrierjét, amikor írói állást ajánlottak neki a BBC rádiónál. Ezzel majdnem egy időben az egyetemi társulatával felléphetett a londoni West Enden és hamarosan olyan sztároknak írt, mint David Frost vagy Peter Sellers. Ezután csatlakozott az öt másik „pythonhoz”, hogy létrehozzanak „valami egészen mást” – egy új típusú komédiát, amely a kreativitásra és az abszurditásra helyezte a hangsúlyt. 1968. és 2013. között csaknem 80 filmszerep és számos forgatókönyv fűződik a nevéhez, köztük olyan klasszikusok, mint Reg (Brian élete), Sir Lancelot (Gyalog galopp) és Archie Leach (A hal neve: Wanda). A hetvenes évek közepén John Cleese és első felesége Connie Booth társszerzőként és főszereplőként jegyezte az óriási sikerű sitcomot, a Waczak szállót. Az utóbbi években színészként feltűnt például a Harry Potter-szériában és két James Bond-moziban is. Jelenleg negyedik feleségével él Londonban.

Bukfenc és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is – például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni –, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Mit tehet egy kisstílű festő, ha elismerésre vágyik, ám az mégsem adatik meg neki? Hogyan sáfárkodhat úgy vélt vagy valós tehetségével, hogy azzal mégis kivívja mások megbecsülését? Történetünk főhőse, Han van Meegeren úgy döntött, megleckézteti azokat, akik egy jó szóra sem méltatták művészetét. Elhatározta, hogy képeket hamisít, ráadásul nem is akárki, hanem a nagy Johannes Vermeer festményeit. És tette mindezt a második világháború idején, a németek által megszállt és felforgatott Hollandiában, a teljes zűrzavar közepette. Pitiáner bűnöző volt, vagy zseniális elme? Gátlástalan csaló vagy tehetséges művész? A megtörtént eseményeket feldolgozó, lenyűgöző és lebilincselő történet egy hajmeresztő képhamisításról és három emberről szól: a nagyra becsült németalföldi festőművészről, Vermeerről, a Lány, gyöngy fülbevalóval és a Delft látképe alkotójáról; egy jelentéktelen holland festőről, aki úgy döntött, Vermeer bőrébe bújva teszi lóvá a világot, illetve egyik áldozatáról, Hermann Göringről, a fanatikus műgyűjtőről, a náci Németország egyik leghírhedtebb vezetőjéről.

Az 1914 augusztusában, Szerbia és az Osztrák–Magyar Monarchia konfliktusaként kirobbanó, majd a legtöbb nagy nemzetre villámgyorsan átterjedő I. világháború kibillentette Európát politikai egyensúlyából, véget vetett a kontinens gazdasági növekedésének, és fiatalemberek teljes generációját tizedelte meg. Ez a könyv bemutatja, hogyan alakította át a világot ez a háború, amely szembeállította Németországot, az Osztrák–Magyar Monarchiát és Törökországot Franciaországgal, Nagy-Britanniával, az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal, miközben számos más kisebb nemzet is csatlakozott a küzdelemhez valamelyik oldalon. Elmagyarázza, hogyan járult hozzá a háború a gyarmati rendszer széthullásához, és hogyan tette a világ egyik vezető eszméjévé a kommunizmust. Az „Amerika háborúban” sorozat képekben és szavakban, tisztán és érthetően tárja az olvasók elé azokat a kíméletlen harcokat, melyek az Egyesült Államok történelmét alakították. A sorozat minden könyve a kérdéses konfliktus egyik központi incidensével nyit, majd bemutatja a háború főbb céljait és stratégiáit, beleértve a fegyverzetben és taktikában bekövetkezett lényegesebb fejlesztéseket is. Ezenkívül betekintést nyújt a jelentősebb hadvezérek, az egyszerű közkatonák és a háborút megszenvedő civilek mindennapi életébe, és szemléletes leírásokkal tárgyalja a kulcsfontosságú ütközeteket.

A Kína-tanulmány, a világ mindeddig legátfogóbb táplálkozástudományi felmérése világosan és közérthetően mutatja be, milyen összefüggés van a táplálkozás és a leggyakoribb betegségek szívbetegség, elhízás, cukorbetegség, rák és autoimmun betegségek között. Szerzője, Dr. T. Colin Campbell, a Cornell Egyetem professzora, miközben számtalan táplálkozással kapcsolatos tévhitet és mítoszt oszlat el, rengeteg hasznos és megszívlelendő tanáccsal szolgál. Nemcsak a szakembereknek, de főként és elsősorban a széles nagyközönségnek. Kálóczi-Bognár Ágnes könyvtáros ajánlásával.

Sidney C. Phillips barátságos amerikai srác, aki egyik haverjával jelentkezik önkéntesnek a hadseregbe. „Manila John” Basilone olasz bevándorlók fia, ő a tengerészgyalogosok kemény világában talál magára. Eugene B. Sledge vágyakozva nézi végig, ahogy legjobb barátja és bátyja elmegy a háborúba, s szüleivel szembeszállva követi példájukat. „Rafkós” Shofner nagy múltú katonacsalád sarja. Vernon „Mike” Micheel a családi gazdaságból került repülős iskolába. Amerika 1941 végén kivonult Kínából. 1945 augusztusában MacArthur gépe leszállt Japánban – öt hősünk e két történelmi időpont között harcolja végig a csendes-óceáni hadszíntér kulcsfontosságú ütközeteit. Hugh Ambrose az ő és bajtársaik valós élményeire koncentrál, kibővítve az HBO-sorozat életanyagát. Könyvünk közel négy háborús évet tekint át példa nélkül álló alapossággal, katonai okiratokra, levelekre, naplókra, memoárokra, fényképekre és interjúkra alapozva. Páratlan történelmi nézőpontból láttatja hát a bataani fiaskót, Midway csodáját, Guadalcanal könyörtelen örvényét, Ivo Dzsima fekete teraszait és Okinava gyilkos mezőit, legvégül pedig a diadalmas, mégsem boldog hazatérést. Azoknak a története ez, akik életüket tették kockára a hazáért, akik a világ másik végén harcoltak egy olyan ellenséggel, amely nem ismert megadást, akik végigszenvedték a fogolytáborokat, akik körül civilek és katonák hullottak el, s akik a poszttraumás sokk rémálmaival fizettek mindezért.

E könyv magán viseli egy bestseller vagy egy háborús krimi valamennyi jegyét: van benne kémkedés, összeesküvés, küzdelem a gonosz erőkkel, az éjszaka sötétjében végzett titkos munka... csakhogy mindez igaz. A Bíbor és fekete a Vatikán Vörös Pimperneljének is nevezett monsignor Hugh O'Flaherty megdöbbentő és hősi történetét beszéli el. Olaszország náci megszállása idején, amikor Róma Herbert Kappler, a rettegett SS-ezredes irányítása alá került, O'Flaherty munkához látott, és megszervezett egy különböző nemzetiségű, vallású és politikai nézeteket valló, tapasztalt férfiakból és nőkből álló csapatot. Egy célja volt: hogy megmentsen minél több szökött hadifoglyot és zsidó embert a náci gépezettől. A monsignor irányítása alatt magánházakban és lakásokban, templomokban és kolostorokban rejtegették a rászorultakat. O'Flaherty jól ismert alakja mindennap megjelent a Szent Péter-bazilika lépcsőin - semleges területen, melyet még a nácik sem mertek megtámadni -, hogy segítségére lehessen a hozzá küldött szökevényeknek. Kappler újra meg újra kísérletet tett a meggyilkolására, de mindannyiszor kudarcot vallott. J. P. Gallagher e klasszikus műve eredetileg A Vatikán Vörös Pimpernelje címmel jelent meg, 1983-ban pedig - Bíbor és fekete címmel - televíziós filmadaptáció is készült belőle, melyben Gregory Peck játszotta monsignor O'Flahertyt, Christopher Plummer pedig Kappler ezredest.

"Azért kezdtem el komédiázni, mert más színpadra nem engedtek fel." – emlékezett vissza karrierjének kezdetére minden idők egyik legnagyobb nevettetője. A füstös klubokból egyenes út vezetett a televízióba, majd a mozivászonra. Munkáját díjak sokaságával ismerték el, csillagászati gázsikat kereső hollywoodi sztárrá vált, de lélekben mindvégig megmaradt az éjszakai lokálok örült temperamentumú, borotvaéles elméjű humoristájának. A kamerák össztüzében és a színpadi reflektorok fényében élt és dolgozott, sikerei és kudarcai nem maradtak rejtve. Mindemellett a nyilvánosság kevésbé ismerte a nemes ügyek mellett mindig kiálló, kiterjedt humanitárius tevékenységet folytató embert, a nagylelkű barátot, a gondoskodó és szerető apát. S bár sem magánélete, sem szakmai pályafutása nem volt mentes a törésektől, hitvallását sohasem hazudtolta meg: „Született szórakoztató vagyok: amikor kinyitom a hűtőt és felgyullad a fény, rögvest dalra fakadok.” A kötet előszavát Gálvölgyi János írta.

Jean-Marie Lustiger bíboros, 1981–2005 között Párizs érseke 1926-ban született Párizsban. Szülei Lengyelországból bevándorolt zsidók voltak. Gyerekként tért át a katolikus hitre. Iskoláit Párizsban és Orléans-ban végezte. Volt papnövendék, majd irodalom szakos hallgató a Sorbonne-on. Elvégezte a párizsi Karmelita Szemináriumot. Papszentelése (1954) után egyetemi lelkész a Sorbonne-on, később a Richelieu Központ igazgatója. Tíz éven át volt plébánosa a párizsi Sainte-Jeanne de Chantal- templomnak. 1979-től orléans-i püspök, 1981-től Párizs érseke, 1983-tól bíboros, 1985-től a Francia Akadémia tagja. Lustiger bíboros kivételes egyénisége késztetett könyvem megírására, mely csaknem ötévi lelkesedéssel és alázattal végzett megfeszített munkám eredménye – vallja a Szerző.

Az állatok mindenütt jelen vannak a bennünket körülvevő világban. Az ember az elmúlt 20 ezer év során számos állatfajjal közeli kapcsolatot alakított ki, s ezáltal megváltozott mind ő maga, mind az állatok. A hajdanvolt vadászból az ember pásztorrá és földművessé vált, óvta és védelmezte azokat az állatokat, melyeket korábban zsákmányul ejtett. Az állatok meghatározó szerepet játszottak az emberi történelem évezredei folyamán. Az Ötven állat, amely megváltoztatta a történelmet című könyv bemutatja azokat az állatokat, amelyek a legnagyobb hatással voltak az emberi civilizációra. A földművelésben és a kereskedelemben betöltött szerepükön túl az állatok számos más módon is gazdagították az emberi kultúrát és a történelmet. Egyes állatok – oroszlán, szkarabeusz, kobra, fehérnyakú rétisas – mind vallási, mind politikai szimbólumként megjelentek az emberi közösségekben. A tudomány és az orvoslás fejlődéséhez évszázadokon át állatkísérletek járultak hozzá. Állatok nélkül fajunk múltja és jövője elképzelhetetlen.

Sok minden változott az elmúlt száz év során, ám a természet időtlen maradt. Még mindig ugyanott vannak a csillagok, amelyek alapján tájékozódunk, a nap továbbra is keleten kel és nyugaton nyugszik, az állatok ugyanolyan nyomokat hagynak maguk után, és a tűz is ugyanolyan fénnyel ég. Kötelességünk gondoskodni erről a természetes világról és a benne élő összes élőlényről, megérteni a vadont, megzabolázni, és venni a bátorságot ahhoz, hogy kövessük a bennünk rejlő, istenadta kalandszellemet, bármerre is vezessen bennünket. A hit segítségével békére lelhetünk, ugyanez a hit azonban ahhoz is sok bátorságot adhat, hogy kicsit talán messzebbre nyújtózkodjunk annál a pontnál, ameddig minden kényelmes. Minden, amiért érdemes élni, azon a bizonyos kényelemhatáron túl kezdődik: ha merünk mindent kockáztatni, ha a költségek ellenére követjük az álmainkat, ha a fájdalom ellenére merünk szeretni, ha kétségeink ellenére merünk cselekedni, s ha félelmeink ellenére merünk bátran élni. Ennek megragadása a cserkészet és a vadonban töltött élet kulcsa: a nevetés, az igyekezet, az álmodozás és a felfedezés, valamint az, hogy szeretteinket is magunkkal vigyük. Induljunk hát a szabadba! Az élet kaland, amit bátorsággal kell élni.

Miért is kérdőjeleznénk meg egy történelmi esemény leírását, egy hadvezér vagy király jellemzését, amikor iskolában is tanultunk, filmet láttunk, olvastunk róla? Néró felgyújtotta Rómát, a Szent Koronát a pápa adta Szent Istvánnak, a mohácsi vereségért a magyar nemesség a felelős, Jaltában osztották fel a világot. – Kívülről fújjuk mindannyian. Csakhogy sok esetben a biztosnak vélt tudás cáfolható. Mégpedig nem egy másik hiedelemmel, hanem tényekkel. E könyv szerzője 100 történelmi tévhitet oszlat el, s állít velük szembe hiteles forrásokat és történészi következtetéseket. 100 állítás – 100 cáfolat – 100 talány a régmúlttól napjainkig. Hahner Péter történész a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizenkettedik önálló kötete. Korábbi munkái Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok történelmével foglalkoztak. A történelem iránt érdeklődők a Rubicon című folyóiratban is rendszeresen találkozhatnak írásaival.

Ez a válogatás azokból az írásaimból és előadásaimból született, amelyekben a pszichológia üzeneteit éppen ma, mostanában rendkívül fontosnak érzem. Olyannyira, hogy legszívesebben folyvást mondanám, tanítanám ezeket mindenkinek. Terjeszteném Ezt a lehetőséget kínálja a könyv is. Lapjaiba, betűibe költöztetem a lelkem, és olvasótársaimmal együtt élem át: az ilyen tudásanyagban rejlik a lélektan igazi emberszolgálata! Segít nekünk örülni az életnek, tudatosítani, mit tehetünk önmagunk és szeretteink életminőségének jobbítása érdekében. Az elkötelezett odatartozás, a szeretet, az egymásra figyelő segítőkészség, a felelősségvállalás, az örülni tudás, a boldogító párkapcsolatok és szeretetkötelékek lélekápoló erői, a hála, a megköszönni tudás és a megbocsátás megannyi erő, amelyek által megújulhat az életérzésünk, javulhat az egészségünk. Ami ebbe a könyvbe belefért, csupán egy csepp talán az életbúsulás, a reménytelenség, a megkeseredés lelki kövültségeinek feloldására, de ha személyesen is utánagondolunk, vajon érvényesek-e az életünkben ezek a tanítások, akkor máris előbbre lépünk az önismeretben és kapcsolataink minőségének tökéletesítésében.

Hiánypótló kötet elsősorban nőknek, a borfogyasztás és -választás legfontosabb tudnivalóiról. Megismerhetjük a fontosabb hazai és külföldi borrégiókat, a szőlőmagolaj titkát, a fröccs divatot, olvashatunk a megfelelő bor- és ételpárosításról, design borászatokról, valamint megtudhatjuk milyen egy igazi szexi reggeli pezsgővel! A kötetben rengeteg praktikus tuti tippet találhatunk és a szerzők végre lerántják a leplet számtalan tévhitről is.

A világ uralkodócsaládjai mindig is a figyelem középpontjában álltak. Közszereplésükön kívül magánéletüket is megörökítették, és teszik ezt ma is, egyre bővülő eszköztárral. Az Oszmán-ház 36 tagja több mint 600 éven át 21 generáción keresztül uralta az Oszmán Birodalmat – történelmünk 150 évén át Magyarországot is. Szultánjai közt nagy formátumú, elszánt világhódítók, tudatos birodalomszervezők és gyönge, élvhajhász, az őrület határán egyensúlyozók egyaránt voltak. A válide szultánok – anyakirálynék – közül pedig nem egynek a kezében rendkívüli hatalom összpontosult. Sorozatunk új darabja a népszerű-szórakoztató történetírás eszközeivel mutatja be a fényességes padisahok életének hétköznapjait, helyszíneit (pazar palotákat, kioszkokat, kerteket), háremét, családi kapcsolatait, fenséges személyük kiszolgálóit, nagyvonalú ünnepségeiket. Ezzel egy időben bepillantást nyerünk a hatalomért folytatott, olykor meglehetősen kegyetlen küzdelmeikbe is. John Freely kötete hiteles forrásokat – krónikákat, naplókat, leveleket, követjelentéseket – felhasználva, könnyed kézzel rajzolja meg a történelmi események, összefüggések ívét, miközben az olvasmányélményen kívül nem kevés tanulsággal is szolgál.

A rendkívül sikeres emberekről szóló történetek látszólag az intelligenciáról, a tehetségről és az ambícióról szólnak. E kötetében Malcolm Gladwell bebizonyítja, hogy a siker története valójában teljesen más, és ha meg akarjuk érteni, hogy egy ember miért fut be, akkor alaposabban szemügyre kell vennünk a körülményeit – a családjukat, a születési helyüket, sőt a születési dátumukat is. A siker története sokkal bonyolultabb – és sokkal érdekesebb is – mint azt első pillantásra gondolnánk. Az Kivételes kivételekből kiderül, hogy miben hasonlít egymásra Bill Gates és a Beatles, hogy az ázsiaiak miért olyan jó matekosok, hogy melyek a sztársportolók rejtett lehetőségei, hogy miért olyan hasonló a legjobb New York-i ügyvédek háttere és története, és kiderül az is, hogy a világ legokosabb embere miért él teljes ismeretlenségben – és Gladwell mindezt a generáció, a család, a kultúra és a társadalmi hovatartozás elemzésén keresztül mutatja be. Ha valaki milliomos akar lenni a Szilícium-völgyben, akkor nagyon fontos, hogy az illető melyik évben születik, ha pedig sikeres pilóta akar lenni, akkor nagyon számít, hogy hol születik, állítja a szerző. Az outlierek kivételes emberek élete – azoké az embereké, akiknek teljesítménye kilóg az átlagos tartományból – váratlan, mégis sajátos logika szerint alakul. Gladwell e könyvben nemcsak feltárja e logika természetét, hanem bemutatja az emberi lehetőségek és képességek kiteljesedésének egy lenyűgözően érdekes és provokatív olvasatát is. W. Kovács Ágnes könyvtáros ajánlásával.

Első legenda-kötetünk­ben (Legendás irodalom, Budapest, 1994) jeleztük, hogy számos munka még kiadásra vár. Ezeknek csak egy része jelent meg ebben a könyvben. Többek kö­zött Csorba Győző, Keresztury Dezső, Rónay György, Sinka István, Szabó Pál, Székely János és Vas Ist­ván alakját idézik fel a megjelenésre váró legen­dák. Bízom abban, hogy e legendák után az olvasó kezébe veszi hőseink könyveit is, hisz jobbik ré­szük ezekben él tovább. (Albert Zsuzsa)

Jorge Bucay argentin pszichológus könyveiből emberek százezrei merítenek erőt és bölcsességet életproblémáik megoldásához. Az ötrészes Camino-sorozat az önismeret útján kíséri végig az olvasót. Eddig megjelent kötetei: Az autodependencia útja, A találkozás útja és A könnyek útja. „A boldog ember sokkal több, mint az elégedett állat”- mondja Jorge Bucay. Ha boldogok akarunk lenni, gondolkodnunk kell, el kell döntenünk, mit valósítsunk meg az álmainkból. Ez a könyv nem a boldogságról, mint érzésről, hanem a boldogsággal összefüggő életvezetésről szól. Ahányan vagyunk, annyiféle az utunk, néhány régi jó tanács azonban mindannyiunknak hasznára válhat: Mondjunk le a kártékony érzelmekről: ne irigykedjünk, ne gyűlölködjünk, ne legyünk féltékenyek! Versengés helyett működjünk együtt! Ne bújjunk álarcok mögé! Ne másoknak akarjunk megfelelni! Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz! Keressük tudatosan az életünk értelmét! Józanul fogalmazzuk meg az elvárásainkat! Legyünk mértékletesek! Maradjunk hűek önmagunkhoz! Ne úgy válasszunk párt, hogy „mellettem majd megváltozik”, mert idővel tényleg változunk – csakhogy általában nem a javunkra… A boldogságunk – kinek-kinek a magáé – egyedül tőlünk függ. Aki ezzel nincs tisztában, azon a legjobb pszichoterapeuta, a legempatikusabb Bucay sem tud segíteni.

A világhírű csimpánzkutató új könyvéből megtudhatjuk, hogyan próbál a természet alkalmazkodni napjaink megváltozott körülményeihez, és megismerhetünk néhány olyan férfit és nőt, akik elszántan és a nehézségekkel nem törődve, akár hosszú évtizedeken keresztül dolgoznak azért, hogy egyes állatfajokat megmentsenek a kihalástól. Jane Goodall magával ragadó stílusú könyve mindannyiunkat ráébreszt arra, milyen sokat számít akár egyetlen ember szenvedélye és kitartása, és mennyi mindent tehetünk akár mi magunk is a természet sokszínűségének megőrzéséért.

Az ún. Szent Jakab-út, amely a Santiago de Compostelába vezető utakat jelenti, lényegénél fogva különbözik a többi jelentős zarándokúttól. Ez a különbség abból áll, hogy nemcsak a cél, vagyis az idősebb Jakab apostol sírjának a meglátogatása a fontos – természetesen ez a legfontosabb –, hanem a hozzá vezető utakon lévő állomások felkeresése is. Ezek az állomások mint láncszemek kapcsolódnak egymáshoz, némelyik maga is nevezetes zarándokhely. A kiválasztott útvonal végigjárása önmagában is élményszámba megy – nemcsak vallási, hanem művészeti szempontból is –, s felkészít a csúcspontra: Santiago de Compostela meglátogatására. A vándorló művészek terjesztették el a román kor és a gótika művészetét Európában, a zarándokok nyomán jelent meg az arab (mór) hatás Navarrában és Aragóniában, s bizonyos fokig még Franciaországban is. Könyvünk a vallási vonatkozások mellett ezt a művészeti-építészeti örökséget kívánja bemutatni a zarándokút egyes állomásainak tükrében.

Van-e szörnyűbb annál, amikor a hozzánk legközelebb álló – gyermek, házastárs, szülő, rokon, barát, ismerős – gyilkosság áldozata lesz? Igen, van. Az, ha a gyilkos személye rejtve marad, s nem bűnhődik jogerős bírósági ítélet által, jóllehet a számunkra legkedvesebbet vette el örökre. A szerző az utóbbi csaknem húsz év felderítetlen gyilkosságai közül harminckilenc történetét eleveníti fel. A nyomozókkal, a szakértőkkel való beszélgetések – olykor az aktákból való tájékozódás – alapján igyekszik a leghitelesebben bemutatni a brutális tettek történetét, s azt, hogy vélhetően hol siklott ki a felderítés. Megkereste az áldozatok hozzátartozóit, ismerőseit, s ha módja volt rá, azokat, akik esetleges elkövetőkként a nyomozók látókörébe kerültek.

1938-ban Londonban, egy ideiglenes óvóhelyen titkos irodát rendeztek be. Churchill és a kormány ezekből a szűk helyiségekből fordította át az elkerülhetetlennek látszó vereséget a nácik felett aratott híres győzelemmé.

Ez a könyv arról szól, merre tart a világ, és mi, a modern világ szülöttei mit tehetünk érte. Úgy éljük az életünket, hogy szinte nem is foglalkozunk mással, mint a megszokott életformánk fenntartásával. Pedig a Föld bajban van, a természet válságon megy keresztül, minden összeomlani látszik körülöttünk – olajválság, természeti katasztrófák, globális felmelegedés, háborúk, a fajok rohamos kipusztulása –, miközben az általunk okozott katasztrófák lavináját illetően alig teszünk valamit, ami megállíthatna bennünket a lejtőn. Ha vissza akarunk kerülni a helyes útra, gyökeresen meg kell változtatnunk szokásainkat, szervesen be kell illeszkednünk az élet körforgásába. A könyvben felvázolt változtatásokkal elültethetnénk egy új ökológia, egy új Föld magvait, mielőtt ez az életképtelen, kaotikus rendszer végleg megsemmisíti önmagát. A könyv segít megérteni és jobbá tenni viszonyunkat a világhoz, a természethez, természeti erőforrásainkhoz és nem utolsó sorban önmagunkhoz. Gál Erzsébet könyvtáros ajánlásával.

A könyvet a szerző még a ’80-as évek közepén kezdte írni. A fotókkal gazdagon illusztrált könyv fele az olaszországi légiós élet alatt született meg, majd egy jelentős szünetet követően 2005-ben folytatódott. A póló mellett helyet kapott többek között az angoltanulás, a tenisz és a futball is.

Amikor beépülsz, egy dolgot sose felejts el: hogy hová tartozol igazán. 1995-ben jelent meg az I.D. (magyar címe Személyazonosság) mozifilm, amelyben egy fiatal és törekvő rendőrnek kell beépülnie egy hírhedt huligáncsoportba, hogy leleplezze annak vezéreit. A film hamar kultfilmmé vált, a puszta brutalitáson túl elsősorban annak köszönhetően, hogy a végtelenségig hitelesen mutatja be a sötét és gyakran könyörtelen oldalát az úgynevezett csodálatos játéknak. A film annyira megdöbbentő, hogy szinte képtelenség elfogadni, hogy az abnormális események valaha is megtörténhettek a való világban. Nos, ideje ezzel megbarátkozni! Közel húsz évvel a premier után az igazság a köztudatba robbant: a film igaz történet! A forgatókönyvíró, James Bannon volt az ambiciózus rendőr, aki beszivárgott a Millwall Bushwackers brigádba, Anglia legkegyetlenebb és legrettegettebb huligánjai közé. Bannon teljes egészében először A beépített huligán című könyvben osztja meg félelmetes és veszélyekkel teli utazását egy olyan kegyetlen világba, ahol az erőszak különböző formái elsőbbséget élveznek minden más emberi értékkel szemben. Bemutatja a szurkolói bandák legkeményebb szereplőit, és beavatja az olvasót a titkos és már-már komikus rendőri akciókba. Mégis, ha már ennek az erőszakos világnak a részévé válsz, a legnehezebb küldetés mind közül: kimászni belőle. Nyomasztó, de egyben lenyűgöző könyv, amely bizonyítja, hogy a valóság kegyetlenebb, mint a képzelet. A könyv, az olvasói élmény fokozása érdekében, az úgynevezett QR-kódok használatával a cselekményeket interneten elérhető tartalommal kapcsolja össze, így az olvasó képzeletét valós kép-és hangvilággal egészíti ki. Ehhez csupán okostelefonra vagy táblagépre, és az ezekre az eszközökre ingyenesen letölthető QR-kódolvasó applikációra van szükség.

iPod. iPhone. iPad. iTunes. Mac. És egy név mindezek mögött: Steve Jobs. Az Apple-vezér és Pixar társalapító első hivatalos életrajza egy nem mindennapi ember életébe enged betekintést. A könyv írója az elmúlt két év során több, mint negyven alkalommal beszélgetett Steve Jobsszal. Ezek a beszélgetések szolgáltak a könyv gerincéül, amit tovább színesített vagy éppen árnyalt a több, mint 100 – családtagokkal, barátokkal, ellenségekkel, versenytársakkal és kollégákkal készített – interjú. Ezekből bontakozik ki Steve Jobs eseményekben gazdag élete. Egy olyan emberé, akinek páratlan kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye és fékezhetetlen lelkesedése 6 ágazatot forradalmasított: személyi számítógép, animációs film, zene, telefon, táblaszámítógép és a digitális könyvkiadás. Egy olyan világban, amelyben a társadalmak a digitális kor gazdaságát építik, Jobs a legnagyobb példakép. Felismerte, hogy a XXI. században az értékteremtés igazán hatékony módja a kreativitás és a technológia összekapcsolása, s ezért olyan vállalatot hozott létre, amelyben a határtalan képzelet egyedülálló mérnöki teljesítménnyel párosul. Jobs közreműködött a könyv készítésében, de teljesen szabad kezet adott az írónak, sőt arról a jogáról is lemondott, hogy a kéziratot nyomdába kerülés előtt átolvassa. Kifejezésre juttatta, hogy vele és az életével kapcsolatban nincs tabutéma, sőt ösztönözte az embereket, hogy őszintén nyilatkozzanak róla: „Sok dolgot követtem el, amire nem vagyok büszke. Mint például, hogy teherbe ejtettem a barátnőmet 23 évesen, és ezt nem is kezeltem a legszebben.” – mondta. „De nincs semmi olyan sötét titkom, ami ne kerülhetne felszínre.” Jobs nyíltan – sőt néha már brutális őszinteséggel – beszél munkatársairól és versenytársairól. A barátai, ellenségei és kollégái pedig kendőzetlenül nyilatkoznak szenvedélyeiről, félelmeiről, megalkuvást nem tűrő tökéletesség utáni vágyáról, gonoszságairól és a mindent ellenőrizni akaró megszállottságáról – azaz mindazokról a dolgokról, amiknek eredményeképpen a nevéhez fűződő korszakalkotó dolgok megszülethettek. Jobs a vele kapcsolatba kerülőket könnyen az őrületbe tudta kergetni. De személyisége annyira elválaszthatatlan a nevéhez fűződő újításoktól, ahogy az Apple számítógépe az operációs rendszerétől. Így Steve Jobs élettörténete egyszerre példaértékű és tanulságos, tele leckékkel innovációról, jellemről, vezetésről és értékekről. Walter Isaacson az Aspen Intézet vezérigazgatója, aki korábban a Time főszerkesztője és a CNN elnöke volt. Olyan sikerkönyvek írója, mint az Kissinger életrajz és az Einstein: egy zseni élete és világa.

A 101. légideszant-hadosztály 506. ejtőernyős ezredének Easy százada a világ legjobb gyalogszázadai közé tartozott. Ambrose ennek a roppant figyelemre méltó alegységnek a második világháborús történetét mondja el,az 1942-ben Georgia államban végzett embert próbáló alapkiképzéstől a D napon át a végső győzelemig. Az Easy század mindent végigcsinált. Ejtőernyővel szállt le a D nap hajnalán, és Hitler berchtesgadeni Sasfészkének elfoglalásával fejezte be a háborút. E könyv annak a gyalogszázadnak állít emléket,amely 150 százalékos veszteséget szenvedett a háború végéig,ahol a Bíborszív-kitüntetés egyszerű szolgálati jelvény volt csak,ahol valóban „egy falka testvér” módjára koplaltak,fáztak,éltek és haltak együtt a katonák. Stephen Ambrose ezeknek az amerikai hősöknek a történetét gyakran a saját szavaikkal mondatja el. Műve sok órányi interjú,eredeti naplók és levelek alapján készült.

Az afrikai feketék – nők, férfiak, gyerekek – elfogását, Amerikába hurcolását, rabszolgaként áruba bocsátását a közvélemény általában népüket eláruló törzsfők, rabszolgavadászok, -kereskedők vagy éppen ültetvénytulajdonosok bűnének tartotta. Hazlewood ezt a több évszázados botrányos gyakorlatot most új szemszögből nézi és láttatja: fölveti az angol királynő, I. Erzsébet felelősségét is. A 16. századi angol kultúra művelt pártfogója igazi, elszánt szellemű vállalkozóként látta meg az emberkereskedelemben rejlő politikai és gazdasági hasznot. Kezdeti vonakodás után útnak indította haditengerészetének hasonlóan kemény fából faragott parancsnokát, John Hawkynst Nyugat-Afrikába a „fekete áruért”. Sem ő, sem keresztény kortársai nem vették emberszámba ezeket a szerencsétleneket, s nem éreztek erkölcsi felelősséget rettenetes sorsukért. A királynő spanyol- és portugálellenes politikai indulatai és a „törvényes kalózok” érdekei hamarosan találkoztak: megkezdődött a század legszégyenteljesebb üzleti vállalkozása… A gazdagon dokumentált kötet megrázó krónikája e vakmerő, hol sikeres, hol kudarccal végződő tengeri utaknak.

Agatha Christie napjaink egyik legnépszerűbb szerzője, 1922-ben azonban még csak ifjú feleség és anya volt, akinek első publikációi különösebb visszhang nélkül jelentek meg. Az addig gyakorlatilag csak Angliát ismerő fiatal írónő világ körüli útra indult férje oldalán a Brit Birodalmi Misszióval, és ez a nagy utazás, a Grand Tour örökre megváltoztatta az életét. A 32 éves fiatalasszony tisztában volt azzal, hogy kibírhatatlanul hiányozni fog a kislánya, de úgy hitte, ez az egyetlen alkalom arra, hogy eljusson a világ távoli tájaira. A misszió tagjai közel egy év alatt bejárták az akkori Brit Birodalom főbb területeit Kelet-Afrikától Új-Zélandig. Agatha Christie élményeiről őszinte hangvételű beszámolók, levelek, feljegyzések és saját készítésű fotók tanúskodnak, amelyeket az írónő unokája, e könyv szerkesztője gyűjtött egy kötetbe. A levelek nyomán egyszerre rajzolódik ki egy izgalmas írói személyiség kialakulása, valamint a századelő mesés és meghökkentő birodalmi miliője.

"1869-ben nyitották meg Kertész és Eisert urak Pesten a „gyakorló-tanodá”-jukat, hogy az új sportszer, a veloczipéd helybeli kedvelőinek legyen alkalma közelebbről megbarátkozni azok gyakorlati használatba vételének addig ismeretlen technikájával. Negyedszázadra rá a Balatonnál egy szolgabíró a fürdővendégekre hivatkozva még próbálja tiltani a vasparipás korzózást, a sorra alakuló kerékpáros-egyletek 1897-ben már igen látványos, virágokkal feldíszített biciklis felvonulást rendeznek az Andrássy úton. A közkedveltté vált közlekedési eszköz – a polgárjogot mindinkább elnyerve – elindult a még manapság is kacskaringós, dimbes-dombos útján."

A világ legnépszerűbb szerzője gyönyörű, tehetséges és hihetetlenül gazdag kalandos élete saját romantikus történeteivel vetekszik. A neve Danielle Steel Bestsellerei örömöt, szeretetet, és varázst csempésznek sok millió nő életébe. Ismerjék meg a varázslatos, és megfoghatatlan kép mögött rejtőző igazi embert! Ismerjék meg: – Elkényeztetett, magányos gyermekkorát, az East Side-on töltött éveket, és apját, a karizmatikus aranyifjút, akit bálványozott. – Első tündérmesébe illő házasságát, és milliomos férjét. – Második férjét, a notórius bűnözőt, akinek a rácsok mögött fogadott örök hűséget. – Hírnevének és vagyonának eredetét, a nagy áttörést, melynek Amerika legjobb ügynökét köszönheti…. és 25 millió dolláros évi jövedelmét. – Hogyan bűvészkedik idejével, hogy megfeleljen karrierjének, családjának és a San Franciscó-i elit társadalmi követelményeinek. – Kilenc gyermeke iránti odaadó szeretetét. – Hogyan talál boldogságra negyedik férje, a jóképű hajózási mágnás oldalán. – A könyv foglalkozik még hollywoodi kapcsolataival, és exkluzív interjúkat közöl azokkal az emberekkel, akik legjobban ismerik őt.

A képes levelezőlapok divatjának közel száz esztendőn át hódolt az utazó és nyaraló polgár, névnapot, születésnapot és újévet köszöntő, vagy üzenetet és üdvözletet küldő rokon és barát. Külön műfajjá vált a levelezőlapok rajzolása, készítése. Nyomdák, műtermek, stúdiók alakultak a képeslap sajátos művészetére, és a kiadványok nagy száma jelzi, hogy hamar népszerűvé vált. Mára hasonlóan a játékkártyákhoz a műfaj megtalálta helyét a múzeumi életben is. A közelmúlt technikai változásaival és felgyorsult információáramlásával véget ért a képeslapok aranykora. De a kártyás téma aktualitása a XXI. században is vitathatatlan, hiszen ma is milliók ülnek a valóságos vagy virtuális játékasztalhoz. Jánoska Antal (1954) és szerzőtársa, Horváth Ferenc (1943) a régi és modern játékkártyák barátaiként talán még idejében fedezték fel a kártyás témák művészeti és szépirodalmi értékeit, és gyűjtöttek össze négy évtized alatt több ezer képeslapot és számtalan irodalmi emléket. E gyűjtemény leg-jei sorakoznak az album oldalain. E tarka és sokoldalú gyűjteményben a játékos ábrázolás feszültségein és helyzetkomikumain túl felbukkannak fantázia szülte dámák és királyok; társadalmi, politikai, történelmi tudósítás és kritika egyaránt. E könyvvel a szépművészetek barátainak, a képeslapgyűjtőknek és a humor kedvelőinek mulattatására nyújtjuk át ezt a gyűjteményt – üdvözlettel kártyásoktól kártyákkal és kártyázókkal – nem csak kártyásoknak!

E könyv hiteles beszámoló arról, hogy miként próbált meg helytállni az Egyesült Államok legfőbb rendészeti szerve a 2001. szeptember 11-éhez vezető – sokak szerint elkerülhetetlen – folyamatban. Louis Freeh őszintén, az eseményeket elfogulatlanul szemlélve idézi fel a történteket. 1993 nyarán, amikor Louis Freeh az FBI igazgatója lett, egy népszerűtlen, alulfinanszírozott és hiányos személyzetű intézményt vett át elődjétől. Freeh hivatali ideje nyolc éve alatt foggal-körömmel harcolt azért, hogy sikerüljön korszerű intézménnyé alakítania az FBI-t. Pályáját egyszerű FBI-ügynökként kezdte, s talán ennek köszönhetően ő volt a hivatal történetének leggyakorlatiasabb igazgatója. Nem üldögélt naphosszat a washingtoni irodájában. Ha történt valami, azonnal a helyszínre sietett. Ott lehetünk vele szinte órákkal a Khobartornyok egyik épületének felrobbantása után a szaúdi sivatagban, amikor még el sem szállították az emberi maradványokat. Elkísérhetjük Oklahoma Citybe, ahol gyermekek holttestei után kutattak a romok között, és számos más helyszínen is tanúi lehetünk az értelmetlen pusztításnak. Louis Freeh a saját életéről is mesél e könyvében. Szülei szigorú katolikus szellemben nevelték New Jersey-ben, ahol egyébként a tanulmányi költségeit dokkmunkási keresetéből fedező fiatalember havonta „adózott” a helyi maffaifőnöknek. Freeh jogot végzett, aztán az FBI Akadémia hallgatója lett. Dolgozott FBI-ügynökként, végül nyolc éven át ő volt az Egyesült Államok főrendőre. A könyv segítségével bepillanthatunk Freeh mindennapi ügynöki munkájába, megismerhetjük a Donnie Brasco-ügyet, amikor Freeh már államügyészként küzdött a Bonanno család tagjainak rács mögé juttatásáért, majd azt is megtudjuk, nemzetközi összefogással hogyan sikerült lelepleznie a szicíliai maffia tevékenységét. Végül eljutunk a legmagasabb politikai körökig. Freeh többször is vizsgálatot kezdeményezett a Bill Clinton körül felbukkanó zavaros ügyek miatt. Ez a könyv hű beszámoló a közelmúlt legnagyobb bűnügyiről és legvéresebb terrorista merényleteiről. Louis J. Freeh nyolc év után felállt az FBI igazgatói székéből. Jelenleg az MBNA hitelkártya-társaság alelnöke Wilmingtonban, Delaware államban. Említésre érdemes, hogy az ő kezdeményezésére jött létre a budapesti FBI Akadémia, amit személyesen nyitott meg 1995. április 22-én.

„Cartledge könyvének fő értéke és érdekessége Trianon előzményeinek, még inkább következményeinek új adatokkal és mélyreható összefüggésekkel gazdagított leírása, főleg az akkori angol szemszögből. Aránylag kevés magyar munka merítette ki a korabeli francia, angol, olasz és kisebb mértékben amerikai antantpolitika Magyarországot illető tényezőit és vonatkozásait… Lényegét összefoglalva: sajnálatosan döntő fontosságú volt nem csupán a magyarellenes propagandák sikere és a magyar nemzetmentő politika erőtlensége, hanem az is, hogy az immár majd másfél évig tartó párizsi békekonferenciák tagjai fáradtak és fásultak voltak. Ergo: a Magyarországgal foglalkozó döntéseik igen gyakran gyors és felületes nemtörődömségük következményei lettek. Mindehhez jelentősen hozzájárult az elvesztett magyar presztízs és a háborút követő siralmas magyar események sora – ezt én fűzöm hozzá Sir Bryan Cartledge országunk történelmét mélyen megértő könyvéhez.” (John Lukacs) Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Vajon milyenek a magyarok? E könyv szerzői ötven szócikkben fogalmazzák meg, mit gondolnak a magyar nőről, férfiról, festészetről, sorsról, szokásainkról, az életünkről. Írásaikkal lehet vitatkozni, lehet belőlük információt meríteni, illetve arra ösztökélhetik az olvasót, hogy elgondolkodjon azon, milyen hungarikumokat venne fel a saját szótárába.

„Ez a könyv Amerika- és Európaszerte nagy sikert aratott. Feltétlenül nyereség, hogy magyarul is olvashatóvá vált. Szerzője – Gary Chapman – a kommunikáció-pszichológia eredményeire alapozva újabb fontos felfedezést tesz: a szeretetközlés többféle csatornán át történhet, de mindenki csak azt az adást képes fogni, amelyre neveltetése közben, közvetlen környezete és személyes hajlamai hatására ráhangolódott. Ezért gyakran megtörténik, hogy a szeretett személy a szerelmi lángolás alábbhagyása után nem érzi, hogy társa szereti őt. Sok házastársi kapcsolat szenved kárt emiatt. Pedig a megoldás egyszerű: fel kell ismernünk és meg kell tanulnunk társunk "szeretetnyelvét”. A könyvben olvasható esetleírások – de bármelyikünk személyes tapasztalatai is – könnyen meggyőznek arról, hogy a házasságokban oly gyakori kommunikációs zavarok „kulcsa” került birtokunkba ezzel a könyvvel." (dr. Pálhegyi Ferenc) Buzsicsné Szabó Eszter könyvtáros ajánlásával.

"A kutyák érzelemvilága általában nagyon gazdag, Bukfenc is sokszor kifejezte szeretetét, aggodalmát irántam, de Jeromosnál valahogyan ez is másképpen van. Bukfenc mindig mindenben meg akar felelni, Jeromos viszont abszolút önálló egyéniség, és szeretetét az emeli magasabb szintre, hogy mindig ott van mögötte a függetlenség. Megpróbálom néhány történettel érzékeltetni ezt. Jeromos nekem fogad szót, de ne tessenek valamiféle katonás engedelmességet képzelni e mögé. Jeromos szót fogad, hacsak az éppen végzett tevékenységét, mondjuk egy idegen kutya megfegyelmezését, nem tartja pillanatnyilag fontosabbnak. Megfegyelmezi gyorsan, majd szótfogad, miközben én vöröslő fejjel üvöltök, hogy Jeromos, nem! Gyere ide! Ez alatt az idegen kutya gazdaasszonya hisztérikusan sikoltozik a háttérben. Szóval időnként kisebb nagyobb konfliktusaink vannak, egy nagyobbról töredelmesen beszámoltam már az ikerkötetben. Jeromosra jellemző viszont, hogy pontosan tisztába van azzal, hogy valamilyen szabályt megsértett, ha ilyenkor rácsapok, hozzávágok valamit, vagy csak kiabálok, akkor ezt a fegyelmi aktust magától értetődőnek tartja, és egyeben azt is gondolja, hogy ezzel az ügy lezárult, a barátság a régi.

„A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.” Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönyvnek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei – pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso. A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja. Robert Capa (1913-1954) magyar származású fotóriporter és haditudósító 1936-ban a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotójával vált világhírűvé. 1941 és 1945 között az amerikai hadseregben volt haditudósító, az olasz- és németországi hadszíntereken, a szicíliai és normandiai partraszállásról készült híres felvételei a Life-ban és a Collier’sben jelentek meg. 1947-ben többekkel megalakította a ma is működő Magnum fotóügynökséget, melynek haláláig elnöke volt. Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette. A vietnami Thai Binhben aknára lépve vesztette életét. Benke Dániel könyvtáros ajánlásával.

A 18. század közepén a Csendes-óceán szigetvilága – Óceánia – Ausztráliával együtt még Földünk legismeretlenebb területei közé tartozott. Felfedező utazásokban pedig eddig az időpontig sem volt hiány. 1513-tól kezdve, amikor a Panama-szoroson átkelő spanyol konkvisztádor, Vasco Nunez de Balboa elsőnek pillantotta meg a nyugat felé végtelenségbe vesző víztükröt, melyet a spanyol király nevében birtokba vett és Mar del Surnak (Déli-tenger) nevezett el, spanyol, portugál, holland, francia és angol tengerészek szelték át hajóikkal ismételten az ismeretlen vizeket. Az első európai, aki keresztülvágott vitorlásával a Csendes-óceánon, a spanyol szolgálatban hajózó portugál Fernao Magelháes volt. Magelháes 1519. szeptember 20-án indult el a föld körülhajózására, hogy rövidebb úton közelítse meg a mesés Indiát és a gazdag Fűszer-szigeteket (Indonézia). 1520. november 28-án siklott ki hajója Dél-Amerikát megkerülve a Csendes-óceán vizeire, és anélkül, hogy közben földet ért volna, 1521 márciusában érte el a Mikronéziai Mariana-, majd az indonéziai Fülöp-szigeteket. Magelháest portugál és spanyol tengerészek követték nyomon, és csaknem egy évszázadon át az Óceánia felfedező utazásokban e két nemzet hajósai játszottak vezető szerepet. Ezek az utazások kettős cél szolgálatában állottak. A spanyolok részint arra törekedtek, hogy amerikai gyarmataik és a Fülöp-szigetek között létesítsenek rendszeres kapcsolatot, részint pedig a mesés déli kontinens, a Terra Australis legendája vonzotta a mexikói és perui lázas osztozkodásról már lemaradt konkvisztádor utódokat.

Ki vagy te? Hogyan keletkezett a világ? Hogyan lesz földből és vízből élő béka? Hiszel a sorsodban? Mire van szükségünk a boldog élethez? Sofie Amundsen tizenöt éves norvég kislány különös kérdéseket tartalmazó levelekre bukkan a levélládában. Ahhoz, hogy megválaszolhassa az önmaga és a világ létezéseként titkait érintő kérdéseket, kalandos szellemi utazásra indul az európai kultúra és filozófia történetében. Sofie-val együtt az olvasó is észrevétlen részese lesz ennek a nem mindennapi filozófiai utazásnak, melynek során az európai kultúra legendás alakjai tűnnek elénk: Athén romjai között találkozunk az ideák mágusával, Platónnal, megtudjuk, mi köze van Démokritosznak a legóhoz, miért ügyelt Arisztotelész oly kínosan a rendre, miért azt tartotta ésszerűnek Hegel, ami életrevaló. Szókratész nyomán megtanulhatunk kérdezni, Locke az emberi gondolatok és képzetek eredetéhez kalauzol. Descartes és Spinoza, Hume és Kant, Kierkegaard és Nietzsche mindannyian kiveszik részüket a kérdések megválaszolásának izgalmas munkájából. A Sofie világa az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyugat-Európában. 38 nyelvre fordították le eddig. Sikerének egyik oka, hogy Gaarder a filozófia történetének bemutatásához irodalmi formát talált, stílusa élvezetes, gondolatai tiszták, pontosak és érthetőek. Haszonnal forgathatják a fiatalok és a felnőttek is, mindazok, akik nem felejtettek el kérdezni, és megőrizték magukban a rácsodálkozás képességét. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Bizonyára sokan emlékeznek Dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című népszerű televíziós műsorára, amelyet 1976-ban mutatott be a Magyar Televízió. Ezt követően az előadássorozat könyv formájában több kiadásban is megjelent, és a műsorhoz hasonlóan óriási sikert aratott. Több mint harminc évvel az első megjelenés után felmerült e könyv új, korszerűsített kiadásának a gondolata – és e gondolat valóra vált. Minden leendő szülő számára fontos, hogy egészséges gyermeke szülessen. A szerző sorra veszi a fogamzás, a magzati fejlődés, a születés természetes folyamatát, majd ezek kóros megnyilvánulásainak, a meddőségnek, a magzati halálozásoknak és a fejlődési rendellenességeknek, a koraszületésnek okait. Leginkább azonban a magzatokra és újszülöttekre leselkedő veszélyek kivédésére, a megelőzésre szeretné felhívni a figyelmet, és egyúttal segítséget nyújtani a gyermekeiket tudatosan és felelősséggel vállaló párok minőségi családtervezéséhez. A Sejtbank, a szülői gondoskodás partnereként nem csupán az újszülöttek őssejtjeinek megőrzésével kíván a leendő szülők szolgálatában állni, hanem olyan értékek megőrzésével is, mint Dr. Czeizel Endre Születésünk titkai című műve. Ezért a Sejtbank számára küldetéséből fakadó kedves kötelezettség és nagy megtiszteltetés, hogy támogathatta e könyv megjelenését, s ezáltal a korszerű terhesgondozást, a felelősségteljes családtervezést.

A nagy sikert aratott Egymásra hangolva, Családi összhangzattan, illetve Életre szóló ajándék és Nehéz évek íróinak közös műve. A gyermeklélektanban nagy tekintélynek örvendő szerzőpáros arra hívja fel a figyelmet, hogy a nevelésben minden a szülő és a gyermek közötti szeretetkapcsolaton múlik. Ahhoz, hogy gyermekünk az élet bármely területén meg tudja állni a helyét, elengedhetetlenül fontos, hogy betöltsük érzelmi szükségleteit. Minden gyermek – és felnőtt – alapvetően öt kommunikációs csatorna egyikén fejezi ki, és fogadja be a szeretetet. Hiába halmozzuk el például gyermekünket ajándékokkal, ha ő arra vágyik, hogy leüljünk vele játszani. Csak akkor fogja igazán érezni a szeretetünket, ha felismerjük és beszéljük a számára legérthetőbb szeretet-nyelvet. A könyv üzenetének alkalmazásában szemléletes esetleírások és gyakorlati útmutatások segítik az olvasót. Szörényiné Kis-Gergely Lilla könyvtáros ajánlásával.

I. kötet – India, Távol-Kelet, Ausztrália, Új-Zéland II. kötet – Mediterránium, Afrika III. kötet – Latin-Amerika és a szigetvilágok IV. kötet - Indiai repeta „ Husz Mariann könyve útikönyv és napló, vezérelve szerint a világ ezerarcú, s igyekezz minél több felé odafordulni.” Nők Lapja Café

A Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét. Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált. Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát.

Minden szülő életének megkeserítője egy-egy kiadós hiszti. Nincs semmi, ami dühítőbb, kellemetlenebb, és néha komikusabb, mint drágaságunk hisztérikus dührohama a bevásárlás kellős közepén, vagy a zsúfolt villamoson. Hogy boldoguljunk, ha lecsap egy ilyen vihar? Érdemes felhasználni mások ismereteit, és a magunk számára egy kicsit megkönnyíteni a gyerekvilággal való ismerkedést. Az ötletek és javaslatok segítenek megérteni és elviselni visító, rugdosó, követelőző csemeténket. A szerző olyan módszereket ajánl az olvasók figyelmébe, amelyekkel túlélhetjük és megelőzhetjük az ilyen jeleneteket. A 99 jó tanács a legkülönbözőbb problémákra kínál megoldást olyan szülők, nagyszülők és barátok tapasztalatai alapján, akik korábban ugyanebben a cipőben jártak. Az Ebadta kölyke sorozat további kötetei sok humorral és együttérzéssel tárgyalják a kismamáknak és velük együtt az egész családnak legtöbb fejfájást okozó kérdéseket.

„…megpróbálok ráijeszteni az olvasómra. De ha ez nem megy, akkor megpróbálom rettegésbe taszítani; és ha úgy látom, nem jön össze, akkor jöhet a gyomorforgatás. Nem vagyok finnyás.” King 1981-ben, szerkesztője tanácsára állt neki, hogy egy könyvben foglalja össze, mit gondol választott műfajáról, a horrorról és annak megjelenési formáiról. Ekkoriban egyetemen is tartott kurzust a műfajról, adott volt hát a lehetőség, hogy jegyzeteit és tanítványaival való vitáit is felhasználva alapvető könyvet írjon. A tíz fejezetben kitér minden, általa fontosnak tartott témára és műre, főleg azokra, amelyek 1950 és 1980 között születtek, de azért visszatekint a tizenkilencedik századra is. A vizsgálódást a mítoszok tavával kezdi, ahonnan minden meghatározó mű merít – és amihez hozzá is ad. Komolyan elemez néhány fontos, régi horrorregényt, és párat a hetvenes évtized javából. Megtudhatjuk, milyen formákat ölthet a vámpír, a farkasember és a megnevezhetetlen lény könyvben, filmvásznon és a tévé képernyőjén. Olvashatunk régi rádióműsorokról és képregényekről. Bosszantó önéletrajzi kitérőjében még a családjáról és gyermekkora helyszíneiről is megemlékezik. King kézen fogja Hűséges Olvasóját, és végigtáncol vele kedvenc műfaján. És hiába jelenti ki előre, hogy bocsánatot kér, ha rá találna lépni a lábunkra, ezt természetesen sohasem teszi meg. Lelkesen, sok tudással és jó humorral forgat meg minket a bálterem néha kihunyó csillárja alatt.

Célkitűzés: felújításra váró vállalatot keresek, amely biztos alapokon nyugszik. Kész vagyok falat bontani, hidat építeni és tüzet gyújtani. Tapasztalt vagyok, tele energiával, van vízióm, és nem félek a nulláról indulni. Képességek: az a bizonyos vízió, nyilvános beszéd, kollégák ösztönzése, kiváló termékek előállításának támogatása. Jobs pályafutásának több mint három évtizede során számtalan interjút adott a nyomtatott és elektronikus médiának; ezekből válogatott össze George Beahm bő 200 elgondolkodtató, inspiráló idézetet.

Megannyi váratlan fordulat, rejtélyes, máig felderítetlen szálak, és egy kivételes karakter a főszerepben: Agatha Christie, minden idők legolvasottabb írónője. A krimikirálynő életéről több mű is megjelent, ebben az átfogó életrajzban azonban Laura Thompson a család engedélyével először tesz közzé soha nem publikált dokumentumokat, levélrészleteket és naplóbejegyzéseket, melyek alapján nemcsak az életrajz eseményeit pontosítja, de megrajzolja egy, a kora társadalmi konvencióit merészen figyelmen kívül hagyó asszony alakját, és fényt derít Agatha Christie karaktereinek, regényeinek életrajzi forrásaira is. A könyv olvasmányos, magával ragadó stílusa az írónő munkáit idézi, a kötetet pedig izgalmas képanyag egészíti ki, részben először publikált fotókkal a családi albumokból, igazi csemege minden rajongónak!

Hello! Hola! Bula! Kia ora! Szelámat pagi! Angol, spanyol, fidzsi, maori, indonéz és még vagy tucatnyi más nyelven köszöntötték egy-egy kikötőben Méder Áront, aki három óceánt és negyven országot érintve közel ötvenötezer kilométert tett meg Carinával, ezzel az alig hatméteres balatoni vitorlással. A szerző 2006-ban, huszonhat évesen indult útnak, hogy aztán három évvel később a harmadik magyar földkerülőként térjen haza. Igaz, ilyen kis hajóval korábban még senki sem próbálkozott… A rendszeresen vezetett hajónapló alapján írt könyv olvasója nem csupán a földkörüli szólóvitorlázás egyedülálló kalandját élheti át, de bepillantást kaphat bolygónk sokszínű világába is a karib-tengeri konyhától kezdve a galápagosi állatvilágon át egészen a jemeni kalózzónáig. És a kötetből persze az is kiderül: Méder Áron nem hőstettre készült, csupán szeret vitorlázni, és kedveli az effajta szélsőségesen minimalista életet, amelynek előnye a friss hal, hátránya pedig, hogy nagyobb házibuli nem szervezhető…

A bűnözés elleni harcban ma már vezető szerepet játszik a tudomány és a technika. A bűnözők mindig hagynak maguk után apró nyomokat, s ez lesz a vesztük, miután a helyszínelők hozzálátnak a vérfoltok és DNS-minták kielemzésének. Ez a könyv bepillantást enged a bűnügyi szakértők munkájának titkaiba, csakúgy mint a legújabb tudományos eljárásokba. A kötetből kierül: * hogyan gyűjtik össze és elemzik a bizonyítékokat * miféle nyomokra bukkanhatnak a helyszínen és a holttesten * mi történik a boncolás során * hogyan állapítja meg a patológus a halál idejét és okát * hogyan segíthet a DNS-vizsgálat, a toxikológia, a nyomelemzés és az igazságügyi rovartan megcáfolni egy tökéletes alibit * hogyan használták fel a kriminológiát egy téves ítélet helyrehozására * hogyan zajlott a nyomozás a valós életből vett esetek során Paul Roland újságíró a bűnügyek minden vállfaját bemutatja, miközben elénk tárja a helyszínek és a helyszínelők lenyűgöző, bár véres történetét.

Ártatlan álmodozásnak indult az egész. Ewan McGregor színész és – saját bevallása szerint – motorbolond egy csöndes szombat délután a világtérképbe merülve ücsörgött otthon, és észrevette, hogy a Földet körbe lehet motorozni, éppen csak a Bering-szoroson kell „átugrani” Oroszországból Alaszkába. Mivel a revelációként ható felismerés sehogy sem akart kimenni a fejéből, felhívta legjobb barátját, egyben színészkollégáját, Charley Boormant, aki szintén lelkes motoros. „Charley – mondta –, azt hiszem, át kéne jönnötök vacsorára…” Ewan és Charley Londontól New Yorkig üldözték a saját árnyékukat. Átrobogtak egész Európán, aztán Ukrajnán, Kazahsztánon, Mongólián és Oroszországon, hogy a Csendes-óceánon átkelve Alaszkán, Kanadán és az Egyesült Államokon keresztül érjék el úticéljukat. A hatalmas BMW-k gumija alatt tovasuhanó mérföldek azonban egyre több bajt is hoztak rájuk. Kimerültség, sérülések, balesetek tették próbára erejüket, kitartásukat, és alaposan feladták nekik a leckét a szeszélyes időjárási és útviszonyok, valamint a sokfelé zűrzavaros politikai helyzet is. Kazahsztánban paparazzók vették üldözőbe őket, Ukrajnában óriási puskákkal felfegyverzett emberek keresték a kegyeiket, többször zaklatta őket a rendőrség, a mongol nomádoktól pedig bikaherét kaptak vacsorára. És mégis, mindezen nehézségek dacára sikerült négy hónap alatt több mint 20 000 mérföldet maguk mögött hagyniuk, és időközben az életük gyökeresen megváltozott. Útjuk eseményeit megörökítették: fényképeztek, és naplót írtak a tábortűznél. Kalandjaik gyümölcse A hosszabb úton, ez a lebilincselő, őszinte és igen szórakoztató útleírás a földkerekséget – egy reménytelennek tűnő álmot valóra váltva – körbemotorozó két barátról.

Munkanaplót tart kézben a Kedves Olvasó, egy nevelési tanácsadással hivatásszerűen foglalkozó pszichológus munkanaplóját. Szerzője imponáló tárgyismerettel, empátiával és éleslátással gondolkodik és gondolkodtat a gyerekkörnyezet (család, iskola) többé vagy kevésbé drámai ártalmairól, többé vagy kevésbé kétbalkezes (kudarcos) „gyerekkezelési” próbálkozásairól és persze saját, többé vagy kevésbé sikeres reparációs kísérleteiről, avval a már-már közhelyes hittel, hogy nincs elveszett gyerek, csak meg- vagy ki nem talált nevelői „eljárások” vannak.

A különféle tudományterületek képviselőinek közös ismérve, hogy tudományos módszerek alkalmazásával teóriákat alkotnak és igazolják őket, legyen szó az evolúció- vagy a relativitáselméletről. Az ókori polihisztorok, akárcsak a tudományos forradalom úttörői és a modern kor kiemelkedő tudósai, követők sokaságát inspirálták; néhányan félelmet ébresztettek, sokan közülük pedig új irányt szabtak a történelemnek.

A gelsei Somorjai Lajos frontnaplója lebilincselő olvasmány, egyben történeti értékű dokumentum, melyből az egykori szemtanú vagy érintett hozzátartozó újból emlékezhet, a pusztán érdeklődő olvasó pedig árnyaltabb és hitelesebb képet alkothat a második világháborús katonai részvételünk tragikus Don menti krónikájáról. A kötetet a szerző által készített fotók teszik érzékletesebbé. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Benito Mussolini 1883. július 29-én született az olaszországi Romagna tartomány Dovio falujában, falusi kovács első fiaként. Apja a szocialista párt tevékeny helyi szervezője volt, s a szocialista eszmék lelkesítették ifjú korában Benitót is. Nézeteiben és életútjában azután sűrűn következtek a változások. Mint a szerző írja: „Mussolini volt anarchista-szindikalista, nacionál-szocialista agitátor, fasiszta pártvezér, puccsista, diktátor, báb-államfő”. Ormos Mária Mussolini 40 kötetes összes művei, a róla szóló visszaemlékezések és a nagyon gazdag történeti, életrajzi irodalom alapján kíséri végig ezt a változatos, fordulatokban bővelkedő életutat 1945. április 28-ig. Ezen a napon hajtották végre Mussolini halálos ítéletét, amelyet az antifasiszta ellenállás harcosai mondtak ki az országot pusztulásba taszító fasiszta vezér fölött. A könyv politikai életrajz. A szerző Mussolini eszmei és politikai nézeteinek alakulása kapcsán bemutatja a korabeli Olaszország egész szellemi, társadalmi és politikai életét. Mussolini karrierje és bukása ugyanis elválaszthatatlan volt az olasz fasizmus előretörésétől, majd csődjétől. Mindennek felidézése ma is érdekes és tanulságos. Musztács Krisztián könyvtáros ajánlásával.

1943 elején a szövetségesek a náci megszállás alatt álló Szicília visszafoglalását tervezték. A brit haditengerészeti hírszerzés két tisztje briliáns és egyúttal őrült ötlettel állt elő: el akarták hitetni a németekkel, hogy Görögország megtámadására készülnek. A terv kivitelezésének egy hulla lett a kulcsfigurája. Ben Macintyre rendkívül szórakoztatóan mutatja be a leghihetetlenebb kémregényt is meghazudtoló igaz történetet. Lenyűgöző fekete humorral tárja elénk, hogyan juttatták a brit egyenruhába öltöztetett holttestet egy hamis dokumentumokkal teli aktatáskával ellenséges területre, és hogyan sikerült a kockázatos küldetés során megtéveszteni a nácikat. A Vagdalthús hadműveletnek köszönhetően a II. világháború vesztésre álló haderői megkezdhették menetelésüket a végső győzelem felé. Ben Macintyre e fantasztikus történet igaz krónikájában a tervet elgondoló és kivitelező hősöknek állít emléket. Könyve tele van izgalmas fordulatokkal, kémekkel, kettős ügynökökkel, félelmet nem ismerő hősökkel – hamisítatlan II. világháborús kalandtörténet.

Podonyi Hedvig élvezetes stílusban mutatja be a nem mindennapi, valamiben (tudomány, irodalom, művészet stb.) kiváló, kitűnő nők (Kitűnők) életrajzát, motivációjukat, döntésük okait, s tevékenységüket.

A szerző különösebb történelmi háttértudással nem rendelkező laikusok számára is követhető módon foglalja össze az eseményeket, azok politikai, szociális és pszichológiai kontextusát. Mayer mintegy dramatizálja a történteket, igyekszik elképzelni a helyzetet, és rekonstruálni a párbeszédeket.

"Kellenek a HÚROK. Ütőn, hangszeren, fémből, műanyagból vagy bélből, ahogyan eredetileg mind a gitárra, mind a teniszütőre sodorták. Ezeknél is nélkülözhetetlenebbek az érzelmi húrok, ha azokon játszunk, nagy baj nem lehet. A tudás fontosabb, mint a pénz. Az érzelmek fontosabbak, mint a tudás. E két elvet követve leélhető egy tartalmas élet ezen a földön. Tizennégy évesen kezdtem GITÁROZNI. Hamarosan zenekart alakítottam. Bródy Jánossal ekkor tájt ismerkedtem össze. Elmúltam húsz, amikor különféle okokból (részletek a könyvben) kiszálltam a Gerilla együttesből, mélyen megbántva, csalódottan. Aztán negyvenkét évig (tavaly márciusig) nem vettem a kezembe gitárt. Harmincegy voltam, amikor először jártam TENISZPÁLYÁN. Azóta rendszeresen játszom. (Küzdök.) Átlagosan heti háromszor. Télen-nyáron. Ha esik, ha fúj. Bármiféle utazás lehetőségét fontolgatva először mindig azt mérlegelem, hány tenisz maradna ki. Nem vagyok normális, belátom. Életem két meghatározó SZENVEDÉLY-éről szól a Teniszezz velem… és a Ha én Bródy volnék. A harmadik, még elementárisabb SZENVEDÉLY, az írás kapcsolja őket össze. Amikor ezt Bródy Jánosnak megemlítettem, azt mondta: Mázlista vagy! Sokaknak egy igazi szenvedély sem jut. Az volna szép, ha az olvasó ütőt vagy gitárt ragadna e könyv hatására. Esetleg mind a kettőt, bár talán nem egyszerre." Vámos Miklós

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. Bognár Csilla és Buzsicsné Szabó Eszter könyvtárosok ajánlásával.

A kislány, aki fehér ruhában állt a tükör előtt, és a magassarkú cipőben egyensúlyozott a nászindulóra, felnőtt. Közeleg a nap, amikor ismét felölti a fehér ruhát és eljön a pillanat, melyről gyermekkora óta álmodozott. Ám most sokkal prózaibb kérdések foglalkoztatják: Hogy is kezdjek bele? Milyen zenekart válasszak? Biztos, hogy jó lesz a helyszín? Kiket ültessek a főasztalhoz? Mit tegyek, hogy ez a nap minden szempontból tökéletes legyen? Számtalan kérdés, bizonytalanság nehezíti az esküvő megszervezésének édes pillanatait. Jó lenne ilyenkor valaki, aki tudja a választ a kérdésekre, aki segítséget nyújt a nehezen meghozott döntések előtt. Ez a könyv gyakorlati útmutató mindazoknak, akik önállóan végzik ezt a cseppet sem egyszerű feladatot. Rátkai Tímea, Magyarország egyik legelismertebb esküvőszervezője praktikus tanácsokkal, ötletekkel vezeti végig az olvasót a lánykérés pillanatától egészen az esküvő utáni teendőkig. A praktikus kézikönyv amellett, hogy a hazai helyzetet mutatja be, aktuálisan a 2011-es évre vonatkozó trendeket, információkat tartalmaz, lebilincselő olvasmány, mely az életből vett, sokszor megmosolyogtató történeteket is bemutat.

Katie Nicholl csaknem tíz éve ír az angol királyi családról. Könyve remek betekintés a hercegi tanulóévekbe, és természetesen sokat megtudhatunk a királyi esküvőről is.

Ungváry Krisztián, a fiatal hadtörténész munkája hatalmas űrt pótol. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témában. A kötet a korabeli szovjet és német levéltári források mellett számos eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikro-történetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a szovjet katonák viselkedéséről, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Valamikor a hippikorszak végén egy fiatal dán házaspár egy ütött-kopott Volkswagen busszal útnak indult Nepálba, hogy újabb tapasztalatokat szerezzenek a tudat megismerése terén. Ole Nydahl és felesége, Hannah ekkor találkozott először a tibeti buddhizmussal, amely mindörökre megváltoztatta az életüket. Noha számos akadályt le kellett győzniük, az első utat hamarosan több másik is követte. Nemsokára az első európaiak között voltak, akik magas rangú lámák beavatási szertartásain vehettek részt. Az utazások során Ole és Hannah lassan számot vetett korábbi gondolkodásmódjával, mindketten elkötelezték magukat a tanítások mellett, és a tibeti lámáktól fokozatosan elsajátították a gyakorlatot, hogy aztán a Karma Kagyü vonal legnagyobb meditációs mestere, 16. Karmapa első nyugati tanítványaiként – majd később teljes jogú tanítóként – a nyugatot is megismertessék a Gyémánt Út buddhizmus hasznos és örömteli módszereivel. Az Első lépés a Gyémánt Úton fordulatokban gazdag, izgalmakban bővelkedő élménybeszámoló LÁMA OLE NYDAHL első nepáli, bhutáni és indiai útjairól, amely nem csupán a Himalája lábainál élő közösségek mindennapi életébe enged betekintést, de egyúttal azt is bemutatja, milyen gyümölcsöző kapcsolat születhet két távoli kultúra – a nyugati idealizmus és a buddhista materializmus – találkozásából. „1967-ben Mumbaitól északra, egy Indonéziába tartó repülőn (a sárgaságtól még émelyegve, és harmincnégy kiló aranyat cipelve egy túlságosan szűk mellényben) ragyogó felhőalakzatokat láttam jönni a Himalája felől. Olyan gyönyörűek voltak, és annyira mélyen megérintettek, hogy hirtelen úgy éreztem, el kell mennünk oda, ahonnan ezek a felhők jönnek. Valami várt ott ránk, valami fontos.”

A leghíresebb rocksztárok rejtélyes élete és titokzatos halála Robert Johnsontól Whitney Houstonig – újságcikkekkel, eredeti dokumentumokkal, különleges képekkel.

Az ország kedvenc toxikológusa. Hetente három-négy előadást tart, négy vidéki egyetemen tanít, napi negyven-negyvenöt beteget lát el az osztályán. Heti egy-két éjszaka ügyel, beosztottjai állítják, hogy ha ő vezeti az éjszakai ügyeletet, akkor mindig húzósabb a műszak, mert maximalista. Ha van szabadideje, akkor sincs, mert ilyenkor olvas utána a szakmájába vágó kérdéseknek. Saját bevallása szerint munkaalkoholista. Napi egy tábla mogyorós csokoládéval üzemel, s a pipáját sem tenné le semmi pénzért. Merthogy valamitől neki is függenie kell. Vallja, hogy tízmillió függő országa vagyunk – mert szenvedély nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Ám meg kell tudni húzni a szenvedélyszerű viselkedés és a szenvedélybetegség közötti határvonalat. Szól ez a könyv tehát minden függőnek és kevésbé függőnek, kezdő és haladó szülőknek, akik nem tudnak mit kezdeni rakoncátlan gyermekeikkel, és az állandóan változó világgal, ami újabb és újabb függőségeket hoz létre – mindezt teszi életszagú, megtörtént esetek elmesélésével, olykor humorosan, sokszor pedig halálosan komolyan. Dr. Karizs Tamás, a kötet társszerzője Jogász, újságíró, szerkesztő, fotós Zacher Gáborral a gimnáziumban elválaszthatatlan jó barátok lettek, s ez a harminchét éve tartó barátság adta az ötletet, hogy közösen gondolják végig, s írják meg ezt a kötetet. Valószínűleg ő az egyetlen, aki iránt a közismert toxikológus teljes bizalommal volt, és akivel őszintén oszthatta meg gondolatait.

A népszerű, magyar származású amerikai újságírónő új könyve annak a kilenc magyar emigránsnak az élettörténetét dolgozza fel, akik a nácizmus elől külföldre menekültek, s akik új hazájukban a maguk területén, a tudományban vagy a művészetben világhíresek lettek, s kiemelkedően fontos helyet töltenek be a huszadik század történelmében, kultúrájában, művészetében. • Szilárd Leó (Leo Szilard) • Teller Ede (Edward Teller) • Wigner Jenő (Eugen Wigner) • Neumann János (John von Neumann) • Kösztler Artúr (Arthur Koestler) • Friedmann Endre (Robert Capa) • Kertész Andor (André Kertész) • Korda Sándor (Alexander Korda) • Kertész Mihály (Michael Curtiz)

A csodálatos kutyadoki és a Hogyan neveljünk tökéletes kutyát sikeres szerzője ezúttal arra tanít bennünket, hogyan éljük mindennapjainkat egészséges, boldog négylábú családtagunkkal. A kutya mint családtag világos gyakorlati tanácsokat nyújt, és minden gyakran felmerülő kérdésre választ ad azzal kapcsolatban, hogyan építhetünk fel hosszú és harmonikus életet legjobb kutyabarátunkkal. Többek között az alábbi kérdéseket érinti: • A család egyedi igényeinek megfelelő fajtájú és energiaszintű kutya kiválasztása. • Az otthoni szabályok kijelölése és következetes számonkérése. • A jó állatorvos ismérvei. • Megfelelő táplálás – amit a tápokról tudni érdemes. • A kutya összeszoktatása egy másik házikedvenccel. • Utazási és szálláslehetőségek kutyával. • A testmozgás, fegyelem, szeretet hármasának megvalósítására irányuló tervek kijelölése a család és a kutya számára. • A kutya bemutatása egy új partnernek vagy újszülöttnek. • Jó tanácsok Ilusion, André és Calvin Millan perspektívájából.

Valóban megbukott Einstein az iskolában? Csakugyan járt ember a Holdon? A fekete doboz tényleg fekete? Szembeszegülve az élet mítoszaival és sületlenségeivel, ez a könyv arra törekszik, hogy leleplezze, kikezdje és eloszlassa a széles körben elterjedt városi legendákat – vagyis a legendás tévhiteket.

A Magyar Légierő 75. évfordulója apropója kapcsán igazi csemege ez a magyar repüléstörténet egyik nagy szervezőjéről, az első magyar katonai pilóta életéről szóló monográfia. Petróczy István életútjáról eddig még nem jelent meg összefoglaló munka, és a szerző közel tízéves kutatómunkájának eredményeképpen eddig publikálatlan, hiánypótló információk is napvilágot láttak ebben a könyvben.

A párizsi Larousse sorozatát, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a magyar kiadás néhány, kifejezetten Magyarország történetét bemutató témával egészíti ki. Közülük az első a közelmúlttal foglalkozik: a Kádár-korszakot felölelő több mint harminc év hétköznapi világát tekinti át az ötvenes évek második felétől az 1989-es rendszerváltozásig, de vázlatosan kitér a háború utáni évektől az 1956-os forradalomig tartó korszak mindennapi életére is.

A könyv sorait olvasva úgy érezhetjük, mintha lelki vezetőként maga a pápa állna mellettünk, mintha egy magánbeszélgetésen fogadott volna minket. A XX. század legkiemelkedőbb keresztény vallási vezetőjének, tanítójának, II. János Pál pápa legszemélyesebb gondolatainak, írásainak átdolgozott, kibővített világhírű gyűjteményét vehetjük kezünkbe. Olvashatjuk mindazt a bölcsességet, amit II. János Pál az emberiség tudtára akart adni, hogy a világ meghallja és magához ölelje e fontos szavakat. Sorra veszi mindazokat a lényeges témákat, amelyet ő negyed évszázados pápasága alatt fontosnak tartott. Megtudhatjuk, mit gondolt az imádságról, a megbocsátásról, a családról, a szenvedésről, az egyházról és Krisztusról, és hogy mit jelent keresztényként megélni a mai modern világot. Ne féljetek! Ez, a Jézus által tanítványainak mondott üzenet volt az, amelyik keretbe foglalta az ő életét is. Az egész világ megértette, hogy olyan ember tolmácsolja ezt, aki nem csupán sziklaszilárdan hitt abban, amit mondott, élete volt rá a tanúbizonyság. Az a fáradhatatlan elszántság, szeretet és békevágy, ami vezette munkásságában, hatalmas hatást tett mind az egyházra, mind a világra. Bár a Szentatya földi útja véget ért, de gondolatait és örökségét kézzel foghatóan megőrizték írásai. Mélységesen hitt abban, hogy a hit megváltoztathatja és jobbá teheti a világot. Műveiben maradandóan öntötte szavakba ezt a csodálatos reményt, melynek most itt is részesei lehetünk. Ne vesztegessük az időnket. Mind mélyebb meggyőződéssel és odaadással higgyünk Krisztusban és az egyházban, hogy hitünk erős lehessen most és a jövőben is. Maradjunk erősek a hitünkben. Imádkozzunk és emlékezzünk arra, amit Szent Pál mondott: Imádkozzatok szüntelenül.

A Masszi Kiadó a rendíthetetlen hazafinak, frontharcosnak, a Kárpátok nagy vadászának, Maderspach Viktor életművének újabb darabjával, a „Páreng-Retyezát – Vadászataim a Déli-Kárpátokban" című munkájával örvendezteti meg mindazon olvasóit, akiket érdekelnek ennek a rendkívüli embernek az írásai. Ez a könyve a vadászati irodalom egyik gyöngyszeme, amely nem csak a magyar vadászok és természetbarátok számára, hanem mindenkinek maradandó élményt nyújt. Nem véletlen, hogy ezen kötetéhez az 1936-ban megjelenő első kiadáshoz jó barátja, Kittenberger Kálmán írt ajánló sorokat és előszót.

Nem tudom megmondani, honnan jött és jön az a hatalmas hajtóerő, ami tulajdonképpen egész fiatal korom óta arra ösztönöz, hogy segítsek másokat felszabadítani, vagy ráébreszteni arra, hogyan könnyíthetnek az életükön. (Ezt nyilván a saját életemben kellett először megélnem, szükségem is volt rá…) Ehhez kaptam még egy jó adag gondoskodásszükségletet is. (Úgyhogy ezek után joggal el is neveztem magam „mamagésának.”) Évtizedek óta leginkább a szabad akarat és a Sors egymáshoz való viszonya és ennek a megélése foglalkoztat. Végletesen habzsoltam mindazt, amit nőként megélhettem. Így hát megéltem saját magam felszabadítását is. Eleinte ösztönösen, később tudatosan, és igen intenzíven tettem azért, hogy Igen-t mondjak a saját nemiségemre, és kiteljesedjek nőiségemben. Az élettapasztalat mellé jöttek a különféle spirituális beállítottságú olvasmányok (amióta az eszemet tudom, mindig vonzódtam a transzcendentálishoz…), az elmúlt 6 évben pedig a pszichológia tanulmányok is. Ezt a hármat ebben a könyvben, amiben egy mese-novellám, majd 3 előadásom hangzik el, én úgy mixelem össze, mint a fondüben az összeolvasztott sajtokat. Könyvemnek azt a címet adtam, hogy: Nemek IGENje. Mert mennyi mindenre mondunk nemet, és persze igent is, együtt, mi emberek, és különállóan férfiak és nők! Az első rész egy mesenovella-féle, a könyv további része pedig 3 előadást fog csokorba. Az elsőben a féltékenységre és a birtoklásra mondunk nemet, illetve igent mindarra, ami segít kilépni ebből. A másodikban az önállóság és önállótlanság, a harmadikban pedig az új, az új dolgok megélése, és az újra való megnyílás a témám. Bár ezek időben is különálló előadások voltak, mégis szoros összefüggésben állnak egymással, ami a fejezetek olvasása során ki is derül majd. Szándékom szerint a három előadás úgy van felépítve, hogy a végén erőt kapjunk ahhoz, hogy igent mondjunk mindarra, ami a szabad akarat törekvése által közelebb vihet minket önmagunkhoz, női és férfi létünk örömteli megéléséhez a jelenben.

Minden fiatal és minden szülő számára katartikus élmény, amikor valaki tizenévesen, először tűnik el egy hétvégi éjszakában. Nem végleg, csak reggelig. De vajon mi történik vele? Merre jár? Kikkel találkozik? Mibe keveredik? Drog? Játék? Alkohol? Szex? És mi lesz másnap, amikor előkerül? A két fiatal újságírónő Szabó Anna Eszter és Nagy Szilvia a tinédzserek életének rejtett világába ad betekintést Tudom, mit csinál a gyereked, szombat éjjel! című riportkönyvükben. A nagy vihart kavart Egyetemista lány támogatót keres és a Hölgy alkalmi kísérőt keres szerzőpárosa a városi éjszaka, a drogok, a függőségek, a fiatalkori játékszenvedély, a reggelig tartó partik világába enged betekintést, abba a világba, amelyben könnyű elveszni, és nehéz belőle kitalálni. Mitől lesz bulimiás vagy szexfüggő egy fiatal lány? Hogyan válnak értelmes fiatalok drogtámadás áldozatává? Hogyan tekintenek szüleikre, barátaikra? Hogyan használják a Facebookot, és mivel jár lájkfüggőségük? Sok fiatal magára ismerhet ebben a szókimondó, helyenként megrendítő könyvben, a szülők pedig megérthetik, micsoda veszélyek leselkednek minden tizenévesre, ebben a vad, illúziók nélküli, kegyetlen világban. Salamonné Vadász Tímea könyvtáros ajánlásával.

A jó döntés alapja a tájékozottság – könyvünk választási lehetőséget kínál mindennapi döntéseinkhez. A kézikönyv nyomon követi házon belüli és házon kívüli mindennapi életvitelünket. Célja a felkészítés az alkalmazkodásra, a meglévő és eljövendő problémák megoldására úgy, hogy javuljon életünk minősége, kiadásaink viszont csökkenjenek.

Az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic, a kor technikai csodája, mi is lett volna más, ha nem úszó „társadalmi minta”, amelyen – akárcsak az igazi társadalomban – felül találjuk a milliomosokat, középütt a polgári középosztályt, legalul pedig a koldusszegény kivándorlókat. Amikor 1912. április 14-ének éjjelén, az első atlanti átkeléskor a Titanicot elérte végzete, több volt ez közönséges katasztrófánál. Bizonyos értelemben jelkép az óriás hajó: a polgárság önbizalma súlyos sebet kapott: a végzetes éjszaka után „semmi sem volt többé ugyanolyan”, írja világsikert aratott művében Walter Lord. A feszülten érdekes könyv aprólékos nyomozó munka eredménye: megragadóan tárja elénk a katasztrófa emberei aspektusait. A visszaemlékezések nyomán maguk a szemtanúk beszélik el a hihetetlen éjszaka történetét. Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

Olyan ember lévén, akinek élete összefonódott a burmai demokráciáért folytatott küzdelemmel, írásaimban mindig igyekeztem országunk életének politikai vonatkozásaira összpontosítani. Minekutána azonban a politika az emberekről szól, megpróbáltam politikai harcunk emberi arcát kiemelni. Írtam arról, milyen hatással vannak az emberekre az olyan hivatalos követelmények, mint például az éjszakai látogatók kötelező bejelentése. Azt, hogy mit jelent az infláció, egy közönséges reggeli mindennapi példáján mutattam be. Írtam a barátaimról és kollégáimról, pártom, a Nemzeti Liga a Demokráciáért tevékenységéről és a politikai foglyok pereiről és megpróbáltatásairól. Bemutattam a hagyományos ünnepeket és a buddhista szertartásokat, amelyek az élet szerves részét képezik Burmában. Megpróbáltam rámutatni, mennyire sokrétű a politika, és milyen szorosan összefügg a társadalmi és gazdasági kérdésekkel… Aung Szan Szú Csí

„Az ember nem más, mint az állatvilág egyik tagja. Egyszer ször­nyeteg, másszor fenséges, de mindig állat. Hiába szeretjük bukott angyalnak tekinteni magunkat, ha a valóságban felkapaszkodott majmok vagyunk.” Az állati viselkedésről forgatott népszerű filmjeinek és műsorainak köszönhetően elismert zoológusnak számító Desmond Morris 1967-ben fordította figyelmét az emberállat felé. Az emberi viselkedésről szóló első könyve, A csupasz majom (The Naked Ape) világsikert aratott, és új kifejezéssel gazdagította fogalomrendszerünket. Azóta számtalan bestsellert írt (pl. Miért csinálja… a macska?, Miért csi­nálja… a ló?, Babafigyelőben, Állatlesen). Annak ellenére, hogy a jelenleg élő mintegy ötmilliárd ember bőrszí­ne, hitvilága és szertartásai nem egyformák, genetikai örökségünk szinte teljesen azonos. Ebben az emberi fajról festett portréban Desmond Morris egyenesen az emberi létezés leglényegét tárja fel, és feltérképezi az emberi élet és viselkedés összes vonatkozását. Az utódnevelés mikéntjétől kezdve a közös mimikáig a témák lebilin­cselő változatosságát kínálja: hogyan vezetjük le vadászösztönün­ket a számtalan sportág segítségével; hogyan követhetők nyomon a modern művészet gyökerei az emberi arcra hasonlító követ nézege­tő ősemberig, és hogyan tükrözik a világ különböző tájain fellelhe­tő udvarlási szertartások az egyetemes érzést, amelyet szerelemnek nevezünk. Desmond Morris rányitja szemünket azokra a káros következmé­nyekre is, amelyekkel állati örökségünk megtagadása jár: a túlzsú­folt városi körülmények között a törzsi rendszerek lebomlásával fel­lángolnak a területszerzés motiválta harcok, a természetes társa­dalmi vagy szexuális viselkedésformák megváltozásával pedig em­beri kapcsolatok hullanak szét. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Sokféleképpen jellemezték már. Mondták róla, hogy elragadó és felháborító. Komoly és önző. Pökhendi és vérlázító. Szemtelen és agresszív. Vonzó és provokatív. Abban azonban mindenki egyetért, hogy tehetséges, hogy figyelemre méltó, hogy megdolgozik a sikerért. De hiába áll már tizenöt éve az elragadtatott rajongók és az ellentábor figyelmének kereszttüzében. Madonna ma is csupa rejtély. Kötetünk szerzője arra vállalkozott, hogy fölfedje az énekesnő igazi arcát, hogy rátaláljon a popvilág egyik legismertebb, legünnepeltebb és legtöbbet vitatott női hírességének a népszerűség hókuszpókuszai mögé rejtőző valódi személyiségére. Tíz év eredménye ez a hiteles életrajz, amely nem korábban megjelent írásokból, kritikákból és riportokból állt össze, hanem a családtagokkal, barátokkal, munkatársakkal és magával a sztárral folytatott hosszú és alapos interjúkból. A legszemélyesebb élményektől áthatott beszélgetésekből született életrajz nem csupán a szenzációra éhes olvasók kíváncsiságát elégíti ki, hanem hétköznapian emberi valóságában, félelmeivel és gyengeségeivel együtt hitelesen, árnyaltan mutatja be a szórakoztató zene egyik legmeghatározóbb egyéniségét. A magánélet legérdekesebb mozzanataiban bővelkedő, fotókkal illusztrált, nem mindennapi karriertörténetben az olvasó egy egészen új Madonnát fedezhet fel.

Meghökkentően őszinte önéletrajz a hagymásbab és a pofonok nagymesterétől. Bár westernfilmek hőseként ismerte meg a nagyvilág, Carlo Pedersoli sokkal több ennél: forgatókönyvíró, producer, úszóbajnok, olimpikon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését, utolsó vízilabda-mérkőzését a magyar válogatott ellen vívta. Könyvében az immár 81 éves színész, akit 1991-ben a Time a leghíresebb olasznak nevezett, megható öniróniával mesél gyermekkoráról, a sportolóként töltött évekről, arról, hogy hogyan került bele szinte véletlenül a filmek világába, barátságáról Mario Grottival, azaz Terence Hillel, a tengerentúli élményeiről és végül visszatéréséről Rómába. Ki ne ismerné a Nincs kettő négy nélkül, a Kincs ami nincs, a Bombajó bokszoló című filmeket vagy a legendás Piedone-sorozatot! Most eljött az idő, hogy megismerjük az embert a pofonok mögött!

A népszerű pszichológusnő új könyve a nárcizmus mindennapi formáiról szól, amelynek az a legsúlyosabb következménye, hogy az emberi kapcsolatok elé mi magunk kerülünk. Egyedül nem lehet megváltani a világot, mindenkinek aktívan részt kellene vennie ebben.

A népszerű, magyar származású amerikai újságírónő új könyve annak a kilenc magyar emigránsnak az élettörténetét dolgozza fel, akik a nácizmus elől külföldre menekültek, s akik új hazájukban a maguk területén, a tudományban vagy a művészetben világhíresek lettek, s kiemelkedően fontos helyet töltenek be a huszadik század történelmében, kultúrájában, művészetében. • Szilárd Leó (Leo Szilard) • Teller Ede (Edward Teller) • Wigner Jenő (Eugen Wigner) • Neumann János (John von Neumann) • Kösztler Artúr (Arthur Koestler) • Friedmann Endre (Robert Capa) • Kertész Andor (André Kertész) • Korda Sándor (Alexander Korda) • Kertész Mihály (Michael Curtiz) Osvald Éva könyvtáros ajánlásával.

A kötetben olvasható 300 kis történet a Magyarország története című tévésorozat epizódjainak szűkített változata, ugyanakkor többet is tartalmaz, mint amit a televízióban láthattak, hallhattak az olvasók – lévén a két műfaj teljesen eltér egymástól. A színes történetek sok esetben valamilyen legendáriumon alapulnak, semmiféle történelmi szerepük nem volt, mégis évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül, szájhagyomány révén megőrződtek az utókor számára. Érdemes lapozgatni a könyvet mindazoknak, akik szeretik a történelmet, és szeretik annak az apró betűs oldalait is.

A Szent Jakab-út szépségei. Több mint ezer éve zarándokolnak az emberek az észak-spanyolországi Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Carmen Rohrbach, a kalandvágyó írónő útra kel, hogy kövesse a múlt zarándokainak nyomait. Egyetlen hátizsákkal és egy zarándokútlevéllel járja végig az út spanyol szakaszát. Erdőkön és mezőkön gyalogol keresztül, élvezi a természet magányát, gyönyörködik a csillagos égben, és gyakran kerül közel a teljes kimerültséghez. Ám a barátságos, segítőkész emberek, a múlt máig élő emlékei és a természet csodái bőségesen kárpótolják a nehézségekért. Carmen Rohrbach Bischofwerdában született. Greifswaldban és Lipcsében tanult biológiát, tanulmányait a Max Planck Intézetben fejezte be, majd Münchenben doktorált. Ma Németország egyik legkedveltebb útikönyvírója. Ezenkívül folyóiratokban publikál, illetve előadásokat tart útjairól, melyeket Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és az arab országokban tett. Pánczél Edit könyvtáros ajánlásával.

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. Bognár Csilla és Buzsicsné Szabó Eszter könyvtárosok ajánlásával.

Egy nap Tibi és Livius kocsmázni indulnak, elköszönnek az ágy végén üldögélő, gitározó Fefétől, végigbulizzák az éjszakát, reggel hétre érnek vissza, vidámak, hangosak és bűzlenek a pálinkától. Fefét ugyanabban a pózban találják, ugyanazt a számot gyakorolja. – Sziasztok, fiúk! – köszön rájuk. Feláll, nekitámasztja a gitárt a falnak, nyújtózkodik, készül az iskolába, ezek meg bezuhannak a megüresedett ágyba, leejtik a fejüket a párnára, és azonnal horkolni kezdenek. Fefe egy darabig bámulja a szétcsapott barátait, aztán betakarja őket egy kockás pléddel, és megy a dolgára. A Quimby egy dunaújvárosi iskolából indult el magabiztos, apró lépésekkel, hogy később, a népszerűség és siker kapujában, egy dramaturgiailag fontos ponton a szövegíró frontember annyira megzuhanjon, hogy mind a saját életét, mind a zenekar létét veszélybe sodorja. Ezután csodás felépülés és visszatérés következett, majd minden korábbinál nagyobb siker. Hogy hívták Tibi kedvenc kecskéjét és hogyan történt Szilárd beavatása? Miért rögzítette Livius befőttes gumival az állkapcsát és miért tömte ki Dódi a porcelánnadrágját papír zsebkendővel? Mit keresett Fefe hajnalonként a vécédeszkán? Hányszor lépte át Faszi a határt? – belső zenekartörténet, első kézből.

ÉN? NAGYMAMA?! – kérdezi magától az újszülött nagymama. Hangjában öröm és csodálkozás, ám egy kis szorongás is felfedezhető. Mert azt tudja, hogy UNOKÁNAK LENNI JÓ, de hogy nagymamának? Mit is jelent ez az új szerep? Vajon, ha már nagymama az ember lánya, itt az ideje megöregedni? Az örömök mellett milyen gondok, sőt csapdák adódnak? Kit tekintsen példaképnek? Megváltozik-e viszonya a gyerekeivel, mivel ők is szülők lettek? És mit várnak tőle, milyen nagymamát szeretnének faragni belőle a gyerekei? Legyen tapintatos? Szigorú vagy engedékeny? Nevelje, vagy csak szeresse az unokákat? Mit tegyen, ha válnak a szülők? Beleszóljon-e bármibe is? Az ő feladata lesz összetartani a tágabb családot? Hallgasson az ösztöneire, vagy törje a fejét, mikor mit tegyen? Hogyan mondjon nemet, ha fáradt? Mire vigyázzon? Mit játsszon az unokákkal? Mit meséljen? Hogy is volt az, amikor ő volt unoka?

„Szobám falán van egy fénykép egy nőről, akivel sohasem találkoztam. A kép szakadt jobb sarkát celluxszal ragasztották meg. A nő mosolyogva néz szembe a fényképezőgéppel, kezét a csípőjére teszi; ruhája gondosan vasalt, ajka erősen ki van rúzsozva. Nincs még harmincéves. A kép az 1940-es évek végén készült. A nő halványbarna bőre sima, szeme pajkos. Még nem tud a benne növekvő rosszindulatú daganatról, amely árvává teszi majd öt gyermekét, az orvostudomány jövőjét pedig döntően befolyásolja. A fénykép aláírása: „Henrietta Lacks, Helen Lane vagy Helen Larson”. Nem tudni, ki készítette ezt a fotót, de több százszor megjelent már képes újságokban és tudományos könyvekben, blogokon és a laboratóriumok falán. A rajta szereplő nőt általában Helen Lane-ként említik, de sokszor nem is adnak neki nevet. Többnyire csak HeLaként emlegetik őt is, akárcsak az első halhatatlan emberi sejteket, melyeket az ő méhnyakából metszettek ki pár hónappal a halála előtt. Valójában Henrietta Lacksnek hívták.” Az orvosok sejteket vettek le tőle, az engedélye nélkül. Ezek a sejtek sosem pusztultak el, és forradalmasították az orvostudományt. Több millió dolláros üzletág épült rájuk. Minderről Henrietta gyermekei csak húsz év múlva értesültek. Életük egyszer s mindenkorra megváltozott. Rebecca Skloot sodró lendületű sikerkönyve erkölcsi, faji és orvosi kérdésekről szól, tudományos felfedezésekről és kuruzslókról. S végül, de nem utolsó sorban egy nőről, Deborah-ról, aki égett a vágytól, hogy minél többet megtudjon az édesanyjáról, akit alig ismert. Salamonné Vadász Tímea könyvtáros ajánlásával.

Kásás Tamás: A meccsek utáni, kötelező interjúkon kívül mindig kerültem a nyilvánosságot. Most kivételt tettem. Ez egy brutálisan őszinte könyv. Felszabadítóan vidám és kegyetlenül tragikus egyszerre. Hősies és botladozó. Elegánsan könnyed és súlyosan alapos. A kötet nemcsak a vízilabdáról, érmekről, sztorikról szól, hanem valóban rólam. M. Kiss Csaba: Ezt a könyvet nem Tamásról, hanem Tamással írtam. Nem szimpla interjúkötet. Én ugyan kérdeztem, ő meg beszélt napokon, heteken, hónapokon át, de aztán csavartunk a dolgon. Megpróbáltam beleélni magam az életébe, és úgy megírni a könyvet, mintha én lennék ő. „Így elsőre ez nem is olyan rossz kis élet!” – vélekedett Tamás, amikor elolvasta. Szerintem se. Mindketten büszkék lehetünk rá.

Tim Parks forgatagos és szellemes elbeszélése leleplezi a műpártoló Mediciek felemelkedését megalapozó intrikákat és fortélyokat, megidézi a firenzei reneszánsz gazdagságát, bevezet minket a Mediciek szűkebb köreibe, művészóriások, mecénások, pápák és királyok társaságába, miközben feltárja előttünk a modern bankvilág kialakulásának korát, és rávilágít első konfliktusaira a művészetek és az egyház képviselőivel.

Talán nem is tudod, mi az a társasági élet? Neked nincs olyan? Szóval, mi az, amit tehetsz? Hogyan fejlesztheted a társasági életedet? BARÁTOKRA van szükséged? Szükséged van egy kis ösztönzésre? Olvasd el a hozzád hasonló fiatalok példáját, akik szintén úgy érzik, a társasági életük romokban hever, vagy még ki sem alakult!! Útmutatót találsz többek között arról, hogyan kezeld a kínos helyzeteket, hogyan közeledj a FANTASZTIKUS SRÁCHOZ/LÁNYHOZ, és hogyan szereld le a szüleidet.

Az isteni Sarah Bernhardt azt kérdezte Houdinitól, hogy varázslással vissza tudja-e növeszteni az amputált lábát. Roosevelt elnök arról győzte meg magát, hogy ennek az embernek rendkívüli médiumi képességei vannak. Mivel olvasott a gondolataiban. Conan Doyle arra a következtetésre jutott, hogy legendás szabaduló mutatványait azért tudja végrehajtani, mert elveszítette anyagi mivoltát, és Bernard Shaw szívesen ismételgette, hogy a mágus hírneve csak Jézus Krisztuséhoz mérhető. De Houdini neve még napjainkban, a fejlett technológia korában is a varázslat és a rejtély szinonímája. Ő volt az, aki előtt börtönajtó soha nem maradt zárva, az egyetlen, aki az egész világ rendőrségét mozgósítani tudta, és minden elképzelhető csapdából megszökött. De az is ő volt, aki leleplezte a csaló médiumokat és a sarlatán spiritisztákat. Milliók lelkesedtek a szabaduló mutatványaiért, ahogy dacolt a halállal. És amikor valóban meghalt – október 31-én, halloween éjszakáján, amikor a kelta hagyományok szerint a halottak visszatérnek a földre –, sokan voltak, akik azt mondták, ha létezik ember, aki a túlvilágról is képes megszökni, az nem más, mint Harry Houdini. Elsősorban szabadulóművész volt. Egyedülálló és utolérhetetlen. Magyar származású, Budapesten született, egy rabbi fiaként, Weiss Erik néven. Művésznevét egy híres francia elődjétől kölcsönözte.

Az elmúlt évek folyamán az Adele-jelenség úgy söpört végig a földgolyón, akár egy hurrikán. A 2012-es Grammy-díjkiosztón hat díjat gyűjtött be, többek között az év albumának járó kitüntetést is. Mióta a brit énekesnő-dalszerző 2008-ban megjelent a Saturday Night Live show-műsorban, valamint 2009-ben megnyerte a legjobb új előadónak járó Grammy-díjat, egymás után döntögeti a rekordokat. 21 című második albuma tizennyolc országban vezette a slágerlistákat, és női előadó lemezeként az amerikai Billboard történetében a leghosszabb időt töltötte a lista élén, felülmúlva Whitney Houstontól a The Bodyguardot is. Adele sikere példa nélküli a popzene történetében. Miközben a világ lélegzet-visszafojtva várja, mi lesz a következő lépése, Marc Shapiro bepillantást nyújt a művész magánéletébe és eddigi pályafutásába.

Julius Caesar és Isaac Newton balkezes volt. Akárcsak Bill Gates és Paul McCartney. Az amerikai elnökök között is meglepôen magas a balkezesek aránya. Vajon miért lehetnek oly nagy számban jelen a balkezesek a történelem nagy pillanatainál? Ed Wright az ókortól napjainkig számos jelentôs egyéniséget mutat be, és lebilincselô esettanulmányokban igyekszik megfejteni a balkezesek titkát. Szórakoztató és megvilágító erejû írásai – melyekben történelem és pszichológia találkozik – bemutatják, milyen hatást gyakoroltak a balkezesek világunkra. A híres és befolyásos „csúnya kezûek” jegyzéke – Nagy Sándortól Jeanne d’Arcig, Henry Fordtól Jimi Hendrixig – bal- és jobbkezesek számára egyaránt meglepetéssel szolgál. A könyvben fôszereplô vagy csak felbukkanó balkezesek meghatározó vonásainak megismerésével együtt arról is képet kapunk, mennyit köszönhet a világ azoknak, akik a túloldalukról látják a dolgokat.

Vajta Gábor frissen megszerzett kandidatúrával, 1989-ben, 37 évesen hagyta el a patológiát és mondott le az orvosegyetemi oktatásról, hogy emberek helyett állatokkal, tetemek helyett embriókkal foglalkozzék. Lelkes kutatócsoportjával a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban rövid idő alatt létrehozta a régió első lombikborját, és belevágott számos ambiciózus programba (embrióbiopszia, ivarmeghatározás, klónozás). Méltánylásképpen négy év elteltével fegyelmi indításával távolították el munkahelyéről. Egy év állás- és munkanélküliség után elhagyta Magyarországot. Dániában él, ahol az elmúlt tíz év alatt végleges állást, nagydoktori fokozatot és professzori címet kapott, Ausztráliában pedig állampolgárságot szerzett. Több mint húsz országban vett részt kutatásban, megalkotta Afrika első klónozott állatát, tanulmányait mind az öt kontinensen alkalmazzák. Jelenleg Skandinávia egyetlen klónozólaboratóriumának vezetője, és az EU által támogatott, az állatklónozás etikai kérdéseit vizsgáló nemzetközi munkacsoport tagja.

Oszama bin Laden, miután a világ figyelme ráirányult, gondosan megtartott magának minden feleségére és gyermekeire vonatkozó információt, legyen az bármilyen személytelen. És mivel kevés az információ, Oszamának és közvetlen családjának magánélete 2001. szeptember 11-e óta az egész világon különféle találgatások tárgya. Amíg számos könyv megjelent Oszama bin Ladenről és az al-Kaidáról, ez az első könyv, ami Oszama bin Laden családjával foglalkozik, felesége, Nadzsva és negyedik szülött fia, Omár elbeszélései alapján. Az emberek nem születnek terroristának, és nem is lesznek terroristák egy csapásra. De lépésről lépésre, mint amikor a földműves ültetésre készíti elő a földet, úgy alakul az életük, hogy egyre inkább hajlamosak befogadni a terrorizmus magvait. Oszama bin Ladennel is ez történt. Azok az emberek és események, melyek a magvakat elültették, már a múlt ködébe vesztek. De a magok növekedésnek indultak, s a terrorista útra kelt. Aki korábban ember volt, terroristává lett. A Nyugat csak a terroristát ismeri, e könyvön keresztül azonban megismerhetjük magát az embert is.

Míg a kenyérsütés századok óta része mindennapi életünknek, addig a pizzasütés az elmúlt években vált slágerré. Ebben a könyvben megismerkedünk a pizza- és kenyérsütő kemencékkel, valamint magukkal a sütési technikákkal is. Természetesen nem hiányozhatnak a különböző receptek sem, így mindent rögtön ki is próbálhatunk és meg is kóstolhatunk. A könyvben a családi és a több vendég kiszolgálására alkalmas kenyérsütő kemencék mellett négy pizza elkészítésére, illetve egy teljes vendéglő ellátására alkalmas pizzasütő kemencéket mutatunk be. Ezen felül olyat is nyújtunk önnek, amiről gyakran elfeledkeznek: a pizza- és kenyérsütő kemencékben rengeteg egyéb finomságot is el lehet készíteni, érdemes hát átolvasni receptjeinket is!

A szerző az öt legfontosabb emberi értéket állítja könyve középpontjába. Ezek: az igazság, a szeretet, a helyes viselkedés, a béke és az erőszakmentesség. Az olvasók ezekhez találnak játékokat, gyakorlati tanácsokat és ötleteket a családi és csoportos foglalkozásokhoz.